Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba: A településkép változásai a XX. században

kőből vagy téglából, 29 vályogból vagy sárból, 48 pedig fából vagy egyéb anyagból készült. Tetőzet szerint ötnek volt cserép, pala vagy bádog a héjazata, 19-nek zsindely vagy deszka, de a legtöbbnek, szám szerint 68-nak még mindig a hagyományosnak tekinthető nád vagy zsúp alkotta a tetejét. Náprádfán, ha az abszolút számok szerint nem is - ott ekkor 71 lakóház állt - de az arányok nagyjából ugyanezek voltak.

5 Harminc esztendővel később, az 1930. évi népszámlálás idejére már jelentős előrelépés történt a század eleji állapotokhoz képest. Nem kis mértékben növekedett a lakóházak száma: Gutorföldén 166, míg Náprádfán 124 lakóházat írtak össze. Ugyanilyen szembetűnő volt a minőségi változás is. A 166 gutori lakóházból 68 épült téglából, 75 volt a vályogházak száma és 23 fából, illetve más anyagból készült a statisztikai kimutatások szerint. A héjazat tekintetében még nagyobb az előrelépés, 112 háznak cserép, 4-nek zsindely vagy deszka, 50-nek pedig zsúpfedele volt Gutorföldén.

6 Újabb harminc év elteltével, az 1960-as népszámlálással együtt lezajlott épületállomány-felmérés ismételten ugrásszerű változást mutatott. Gutorföldén már 279 lakóépület állt, amelyből 182 kő, tégla vagy beton szerkezetű volt, 87 azonban - főként a régebbiek - még mindig vályogból vagy sárból készültek. Még szembetűnőbbek a tetőzetben bekövetkezett változások, ugyanis a fentebb említett számú lakóépületből 262-nek már cserép borítása volt. A változások arányai Náprádfán is hasonló intenzitást mutattak.

7 Az építéshez felhasznált anyagok mellett a lakóépületek belső tagozódása is teljesen átformálódott. A század közepéig a falusi otthonok túlnyomó többsége szoba-konyhás otthon volt, amelyen a hatvanas években a sátortetős típusház változtatott első ízben. 1960-ra már a lakások egyharmada kétszobás lett, amelyek aránya rohamosan nőtt a következő évtizedekben, de a nyolcvanas évektől kezdve a három- vagy több szobás házak száma is szépen gyarapodott. A legújabb, 2001. évi népszámlálás, lakásokra vonatkozó előzetes adatai, számszerűleg is alátámasztják a fentebb vázolt trendet. Az 505 lakásból (pontosabban lakóegység) 50 volt az egyszobás, 228 a kétszobás, 146 a háromszobás és 79 a négy- vagy több szobás lakás.

8 A század közepéig - mint a legtöbb magyar falu - Gutorfölde és Náprádfa is meglehetősen gyér infrastrukturális hálózattal rendelkezett. Ennek ellenére, mint azt a következő oldalakon látni fogjuk, lényegesen jobb helyzetben volt - különösen Gutorfölde - a környező zalai falvakhoz képest. A vasút mellett jó ideig csak az úthálózat létezett, mint infrastrukturális elem. Hosszú évtizedeken keresztül ennek fenntartása, toldozgatása-foltozgatása emésztette fel a kommunális fejlesztésre szánt pénzeket. Egy az 1920-as évek közepén készült - valamennyi települést érintő - általános felmérés szerint a falu számára a legfontosabb jövőbeni feladatnak az utak javítása, illetve a vasúti közlekedés rendezése számított.

9 A tervek lassan valóra is váltak, 78