Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba: A falu és környékének története a XX. században

Grózner István esküvője a tanácsházán (1980-as évek eleje) Százalékos adataink plasztikusan rajzolják fel azt a folyamatot, amit a társadalom elöregedésének nevezünk. Ez a falusi társadalmakra hatványozottan is igaz. Közel egy évszázad során, Gutorföldén a gyermekkorosztály éppen felére esett vissza, míg az időskorúak aránya az össztársadalmon belül több mint ötszörösére (!) nőtt, a kettő közötti korosztály változatlan aránya mellett. Másik oldalról közelítve, ma már lényegesen többen tartoznak a 60 év felettiek korosztályába, mint a gyermekkorcsoportba, a század eleji állapotokhoz képest. A XXI. század elején - és még egy jól belátható ideig - ennek a szociális kérdésnek, kihívásnak a helyes megválaszolása lesz a helyi társadalom legfontosabb feladata és magától értetődően a legtöbb problémát is ez a kérdéskör fogja vonzani. A demográfia több más fontos alapmutatója, mint például a vallás és nemzetiség igen nagy stabilitást és egyúttal homogenitást mutatott mind Gutorfölde, mind pedig Náprádfa esetében. A század során végzett népszámlálások több esetben is 100 százalékra hozták ki a magyarok, illetve vallási téren a római katolikusok arányát mind a két faluban, ha pedig nem, akkor is alig 1-2 százalékkal maradt el attól. 64