Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Élet a török után - Rádiháza

Náprádfa mai képe a Gutorföldei temető felől Következő említése 1728-ból származik, amikor Tófej határában említik, mint pusztát.

89 1767-ben Gutorfölde urbáriumában találkozunk vele ismét, szintén, mint pusztával. A gutorföldei jobbágyoknak, kevés legelőjük miatt, itt adott legeltetési lehetőséget a földesúr Mátay család.

90 Tíz évvel később, 1777-ben a hegyvám összeírás kapcsán ismét Gutorföldénél találkozunk nevével. Ekkor a Balogh-Hegy mellett, mint RádiHáza hegyet említik.

91 1801-ben továbbra is lakatlan. A Mátay család arányosítási perében készült földkönyv felsorolja a Rádiházán szántó vagy szőlő területet használó valamennyi falubeli, illetve külső faluban lakó nevét. Ezek felsorolása a település szempontjából érdektelen, ezért el is tekintünk tőle. A dűlőnevek azonban a földrajzi neveknél fontosak lesznek.

92 1817-ben is csak, mint pusztát említik Gutorfölde határában.

93 A jobbágyfelszabadítást követően, az 1860-as években erőteljes tagosítás indult meg az országban. így Zala megyében is számtalan majort hoztak létre. 1860 körül Rádiháza pusztán is létesítettek egy majort.

94 Közvetett bizonyítékként szolgál a major létrejöttére, a pákai plébánia kereszteltek anyakönyvébe tett bejegyzés. Rádiháza pusztán 1865. június 8-án született István, Bácsi Ferenc és Takács Rozália gyermeke. Keresztszülei Csontos István és Bocskai Katalin voltak. 51