Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Élet a török után - Náprádfa

árendában bírtunk, azon Réteket most enyihány esztendőkkel T. Kovatsits György Inspector Ur tőlünk ell vette és mind ez mái napig is... Excellenciád részire tsak felében takargatjuk. Mivel pedig ezen mustoha esztendőkben az Hely réteink az sok viz áraodások miát el berkesedtek, és a ' Mezei földekrül annyira el Iszaposodtak, ell berkesedtek, hogy akármit iparkodjunk, tisztogassuk, és sancolluk is, mégis annyira ell romlanak, hogy ma holnap még vonyó marhát sem tarthattunk elegendőt, sem hogy Rédeg Marhát nevelhetnénk. Holott ez előtt még az emlékezetben lévő Réteket birtuk Feő Méltóságú Excellenciádtul Rédeg marhákat is nevelhettünk elegendőit kiki maga vagyonjához képest, már most pedig a feles rétekrül nékünk tsak igen kevés jutt, azért rédeg marhákott nem is nevelhetünk, mellyeknek nevelése által az mostanyi sanyarú szükségben és nagy éjségben [éhség] kenyerünket is minden némü adózásainkat és más szükségeinket könnyű móddal megszerezhetnénk, ha a szénánakis. rajtunk nem uralkodnék, elegendő Rédeg marhát nevelhetnénk, azért most sokunknak a kenyér szüksége miát (mivel Rideg Marhánk nincs), avonyó marháinkat köll el adogatnunk... "

81 1819-ben ismét egy katonai összeírásban találunk adatokat a faluról. Ekkor a faluban, 34 házban 39 család lakik. A falu lakossága 245 fő. Ebből a nők száma 129. Jelentősen eltér ettől a Nagy által közölt adat. Ő 1820-ban 22 házról és 188 lakosról ír. Ennek okát nem ismerjük, de fenntartással kell kezelnünk, mert az 1828-as szintén katonai összeírás - amely ugyancsak a nem nemes népességet írja össze -, alapján megállapíthatjuk, hogy a házak száma évtizedek óta - egy-egy eltéréssel - változatlanul 35. A családok száma azonban folyamatosan nő. Ekkor 44 család él a faluban. A lakosság összlétszáma 288 fő. A faluban ekkor egy-egy meg nem nevezett tisztviselő és honoratior él.

82 Az 1828-ban említett honoratior valószínűleg a tanító lehetett, mert az 1830. évi Canonica Visitatio azt írja, hogy a falunak saját tanítója van, a lakosság összlétszáma 272, földesura gr. Széchenyi István.

83 1833-ban 22 házban 188 rk. magyar nemzetiségű lakos él. Páka leányegyháza. Földműves település, határában szőlőskertek, erdőségek vannak, a faluban vendéglő épület is van. Földesura változatlanul gr. Széchenyi." Nem tudjuk, hogy az 1848. évi jobbágyfelszabadítás miként érintette a falut. A '48-as szabadságharcban való részvételüket Gutorfölde 1848-49-es történetével együtt megírtuk. Ebből az időből még van egy adatunk. Fényes Elek Magyarország geographiai szótára-ban az alábbiak olvashatók a faluról: „Natrapfa, magyar falu, Zala v[ár]megyében, 254 kath. [olikus] /a£[os] F[öldes] w[ra] gr. Széchenyi. t/í[olsó] p[osta] Egerszeg. "

85 (A Fényes által használt falunév nem elírás. Az 1800-as évek első felében sokszor fordul elő ezzel a névírással a pákai plébánia anyakönyveiben.) 49