Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Élet a török után - Náprádfa

Telkes ház, amely tizedet fizetett 22 Zsellérház, amely pénzben fizetett 1 Ház, amelyből disznólábat (csak a tehetősebbektől) 20 Keresztelés 10 Esketés 2 Temetés 1 A természetes mozgást tekintve tehát a falu lakossága 9 fővel nőtt az év során.

72 Az egyházlátogatás az új, szombathelyi egyházmegye létrehozásához kapcsolódó utolsó zágrábi egyházlátogatás volt. Az új egyházmegye vezetése könnyített a jobbágyok helyzetén. A földesúrral szemben a papi dézsmát, a tizedet már 1777-ben pénzben szedik be. Házanként 25 dénárt, összesen 7 Ft 50 dénárt, más forrás szerint 8 Ft 50 dénárt. Ez alapján megállapítható, hogy ekkor a faluban 30, vagy 34 ház volt. Ebből 7, illetve 8 forint a zágrábi érsekséget, az 50 dénár a plébánost illette.

73 1777-ben megkezdődött az urbáriumok felülvizsgálata, az 1767-68-as vallomások ellenőrzése, a kilenc pontos kérdőívek alapján új vallomások felvételével. Ez reményt ébresztett a jobbágyokban egykori kiváltságaik visszaszerzésére. Ez a kérdésekre adott válaszokból egyértelműen kiderül. Ezeket most nem közöljük a korábbihoz hasonló részletességgel, csupán a lényeget emeljük ki: Emlékezetük szerint korábban urbáriumuk nem volt. A helység megszállásakor szerződést kötöttek a földesúrral. A szerződés szerint minden telkes jobbágy a telke után 5 Ft bérleti díjat fizetett, és a falu együtt 3 hosszúfuvart adott. Kilencedet nem adtak. 1742. körül új szerződést kötöttek, amely további terheket rótt rájuk. Sarlós Boldogasszony naptól (július 2.) István napig (augusztus 20.) minden helyes gazda minden nap széna takarításra és aratásra egy-egy gyalogmunkást, kepe és szénahordásra pedig két gazda összefogva négy marhás szekeret adott, ezen felül minden helyes gazda 3 napi szántás és 3 napi trágyázást végzett. A zsellérek 17 napot szolgáltak. Haszonvételeik: A szántók egy részében trágyázva megterem a búza, a többiben a rozs. A rétek egynegyedén marhának való széna terem. A zalaegerszegi piacrajárnak árulni. Legelőjük és fájuk elegendő. Itatojuk nincs. A makkot 2 garassal olcsóbban kapják. A papi dézsmát pénzben megváltják. Malmuk nincs, az messze van, száraz időben a mikefai malom nem használható. Kártételek: Az árvizek és a záporok nagy károkat okoznak. Egy ház pusztán áll. Egy telket pedig a földesúr 1776-ban elvett és árendás zsidót költöztetett bele. A jobbágyok részben örökösek, részben szabad menetelűek.

74 1778-ban a szombathelyi püspökség is elkészítette egyházlátogatási jegyzőkönyvét. Ebből itt csak a birtokosra és a népességre vonatkozó részt 46