Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Élet a török után

A kézműveseknek évente 3 forintnyi jövedelme volt. Sajnos az nem derül ki, hogy mi volt a foglalkozásuk. A földeket 2 nyomásban, 4 igavonóval, háromszori szántással művelték. A föld a belevetett mag dupláját teremte; 1 pozsonyi köbölre kettőt. A földek amúgy is hegyesek, esők által elmosottak. A gyenge termés miatt gabonát nem tudnak eladni. Dohányt és kukoricát nem termesztenek, kendert és lent csak házi szükségletre. Rétjeik mélyen fekszenek, a Gutorföldi (?) patak gyakran elárasztja őket, ezért silány sasos szénát adnak, ebből szintén nem tudnak eladni. Legelőjük közepesen van. A faluhoz tartozó puszta nincs. Szőlőhegyükön 1 kapásnyi szőlő, 1,5 pozsonyi urna silány, romlékony, a megyében 80 dénárért adható bort terem. Dolgaik értékesítésére nincs lehetőségük. Tűzi- és épületfájuk elegendő van, de zsindelynek, edénynek, vagy más eladható faeszköznek való nincs. Tölgyerdejük akkora van, hogy makkérés idején - ami elmondásuk szerint ritkán esik - a lakosok 1-2 sertést meghizlalhatnak, amik árából 10 forintnyi jövedelemre tehetnek szert. Gyümölcsösük nincs. A szántókat irtás vagy réti földdel nem cserélik. Malom, halastó a falu határában nincs. 1736-ban újra felbukkan egy régi birtokos család neve. A Kutason lakó Kaczor György ekkor a családja tulajdonában lévő birtokokat, úgy mint: Kaczorlak, Dúsnak, Pölöskefő, Szigetelő, Szigetke Börzönce, Montha, Felső Orosztony, Aracsa, Szerdahely, Desics, Hahót, Gutorfölde, Kisfalud helységekben az Egerben lakó Dely Istvánnak haszonbérbe adta át. A bérlő kötelezte magát, hogy a haszon felét átadja Kaczor Györgynek és örököseinek, másik felét megtartja munkája béréül. A szerződés Zalaegerszegen kelt, 1736. január 13-án.

12 Nem lehet tudni, hogy történt 1717-ben a Terjékekkel és Tubolyokkal az adásvétel, mert 1745-ben Zala megye kiküldötte figyelmeztette a Mátay családot, hogy a náluk lévő Gutorfölde helységet a zágorhidai és Asszuvölgyi pusztákkal Térjék László ki akarja váltani. Sőt Térjék a fent nevezett birtokokat át is adta a zálogbirtokostól történő kiváltásra Kázmér Mihálynak.

13 1752-ben jegyzik fel Görbő pusztát Gutorfölde határában.

14 Első említése 1549-ből való, Kwrbew alakban.

15 1764-ben, amikor Ortaháza határait összeírták, a következőket olvashatjuk: „...határos a falu Erdeje Pördeföldi puszta utána nemes Mátai, Gutorföldi Határá[va\] hol határhalmok nincsenek, és némely helyen kérdés alatt vagyon [bizonytalan]; az Berek felé A/[éltóságos] Báró Sényei Náprádfai faluval határos, a'hol határjelek nincsenek, és a Berek kérdést szenved;... "

16 1767-ből két urbáriális összeírás is ránk maradt. Ezekből jól kivehető a földesurak törekvése a betelepítés során adott, vagy megszerzett jogok meg26