Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Földrajzi nevek

Földrajzi nevek Egy település történetének jelentős tényezői a földrajzi nevek. Fontos felvilágosítással szolgálnak a mai korban élő kutatónak, az adott település lakóinak. Az egykor volt település nevét néha csak egy dűlő, vagy erdő, esetleg egy szőlőhegy őrizte meg számunkra. Olykor pedig a terület birtokosának nevét tudhatjuk meg belőlük. Egy-egy forrás, vagy kút megőrzött neve pedig azt közvetíti felénk, milyen fontos volt a jó ivóvíz a falunak, a határában dolgozó emberek és állatok számára. Az előforduló csörgei, csörgői, csörgő nevek legtöbbször egykori malom helyét takarják. A nevek, melyek többsége ma leginkább csak hangzásuk miatt érdekes olvasójuk számára, fontos segítője volt az elmúlt századok emberének a határban való eligazodásban, de alapját képezte a birtokösszeírásoknak is. 1964-ben, az országban elsőként megjelent a megye földrajzi neveit tartalmazó kötet „Zala megye földrajzi nevei" címmel. A kötet az akkori megye valamennyi településének térképét tartalmazta; a bel- és külterületeken használatos elnevezéseket számokkal jelölve. Az elnevezések összegyűjtését az ott élő idős, a falut és határát jól ismerő emberektől többnyire helybeli pedagógusok végezték. Gutorföldén Bálás Béla - az iskola tanára - végezte a gyűjtést, adatközlői pedig Kása Jánosné 61 éves, és az egykori náprádfai tanító, az ekkor már 76 éves Prasch József voltak. Náprádfán Fülöp István volt megyei könyvtárigazgató, falukutató gyűjtötte össze a helyneveket, adatokkal Bakon Sándor 71 éves, és Cigán Sándor 52 éves szolgáltak. Most az akkor rögzített helyneveket is közreadjuk a kötetben használt számozással. Gutorfölde földrajzi (dűlő) neveinek első említését 1777-ből ismerjük. Potyogó, Magyarosközi, Körtvéles tájai, Dus-völgyi, Papp hegyi, Nyulas Völgyi, Csertáki, Szent Egyház hegyi, Kiss Rétek fölött való oldal, Vadalmási oldal, Balogh hegy alia, Kiss Mezző, Macska Mari hegyi, Tisztittási, Hálákosi, Puszta és Tétth oldal, Fenyősi, Tálos-völgyi, Rigó hegy alla, Bodon Kútt fóli földek.

1 1801-1802-ben a Mátay család tagjai birtokaik megosztására perre mentek egymással. Az ekkor összeírt birtoktagok nevei az alábbiak: Rádiházi Öreg Hegy, Balog hegy (Baloghegy, Balogh Hegy), Rádiházi hegy, Mezes Hegy, Kenderes föld, Epreskuti, Bőrűkre Nyúlló Földek, Magyaros Közi Földek, Hosszú Földek, Belső Paphegy, Szent EgyHázi Földek, Kűrönye és Gergel Földek, Vad Almási és Soványosi földek, Kapuhely, 168