Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Hitélet, lelkipásztorok, út menti keresztek

(most 24-es lóistálló) átépítésekor a hozzáépített kéziszerszámos kamra bontásakor előkerült egy kisméretű harang, mely nagyon szép motívumokkal van díszítve és 1867 Zagreb felirattal jelölve. Meggyőződésem szerint, mivel erre már senki más felvilágosítást adni nem tudott, története a következő: A Bertha család idetelepülesekor 1910-12 táján Csáktornya melletti Pankovácról az asszony, Bólits Mária hozta magával apja, Bólits István birtokáról. (Ez akkor Horvátország volt Zágráb fővárossal.) A harang akkori funkciója volt az uradalmakban a munkakezdésre, ébresztőre, ebéd-vacsora időre figyelmeztetni az akkori fizikai cseléd alkalmazottakat, vagy egyéb rendkívüli esemény (tűz) esetén szólaltatták meg. A harangnak kikopott a szíve (ütője) és ezért kerülhetett a lomtárba. Ezt a hiányt Vass László helyi plébános közbenjárásával, a harangöntővel pótoltattuk és most az elkészült haranglábbal együtt emlékeztetnek a régmúlt időkre. "

16 Minthogy mindkét állítás a kopó emlékezeten és feltételezéseken alapul, így teljes bizonyossággal talán soha sem derül ki az igazság. A második világháborút követően jelentős változások történtek az egyház életében. A papok egy része - élükön a magyar katolikus egyházfővel - nyíltan szembefordult az új renddel, míg más papok elfogadták azt, sőt támogatták is annak törekvéseit. Az utóbbira példa, a gutorföldei plébános, aki 1950ben levelet írt Rákosi Mátyás akkori miniszterelnök-helyettesnek, és ebben támogatta a MDP politikáját.

17 Baloldali érzelmeiről más forrásból is tudomást szereztünk. „Természetesen arról is szólni kell, hogy a papok között is akadtak olyanok, akik ezektől a politikai megnyilvánulásoktól távol tartották magukat. Ilyen volt például az akkori gutorföldi plébános, aki demokratikus érzelmű, a néppel igazán együtt gondolkodó ember volt."

18 A falu lakossága soha nem volt bigottan katolikus, de az is igaz, hogy a reformáció alatt sem hagyta el hitét. Legalábbis erre utaló adatot nem találtunk. Birtokosai vallásossága folyamatosan biztosította a hitélet gyakorlását. Vallásosságuk bizonyítékának tekinthetők - a templom meglétén túl - az út mentén állított keresztek, hegyi kápolnák. Ezeket a kereszteket aztán meg is tisztelték. Az előttük elmenő férfiak kalapot emelve köszöntötték, az asszonyok, gyereknép pedig keresztet vetett. A reggeli, déli vagy estéli harangszó hallatán szintén hasonló módon jártak el, miközben megálltak az éppen folytatott munkával a harangozás időtartamára. A hitbuzgóbbak rövid imát is mondtak. A két világháború között vallásos egyesületeket, mint a KALOT és KALÁSZ is létrehoztak a faluban. Rendszeresen indultak zarándokutak a búcsújáró helyekre, ahova a falu lakói együtt, egy zászló alatt vonultak. Ezzel is kifejezve együvé tartozásukat. 156