Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba: A társas élet és az önművelés színterei a XX. században

A társas élet és az önművelődés színterei a XX. században A két világháború közötti időszakra jellemző virágzó egyesületi élet kissé nehézkesen indult falvainkban. A húszas évek elején, felülről irányítottan sorra alakuló levente egyesületek Gutorföldén és Náprádfán 1924-ben jöttek létre. Ezeket nem is lehet igazi egyesületeknek tekinteni, hiszen annak egyik legfontosabb kritériuma az önkéntesség és az alulról szerveződés. Mindkét faluban egy napon, június 15-én alakították meg a levente egyesületet - ez is mutatja mesterséges voltát - amelynek elnöke Gutorföldén Zárka Károly, jegyzője Mátay István, míg Náprádfán ugyanezeket a funkciókat Vizsy Boldizsár és Czigány Sándor töltötték be.

1 Szintén a kötelező, felülről szervezett „egyesület" kategóriájába sorolható a Gutorföldén 1930. március 10-én megalakított Polgári Lövész Egyesület, melynek elnöke Simonffy János körjegyző lett, ügyvezető elnökké Behojnik Pált, alelnökké Boronyák Károlyt választották. A lövész egyesületet 1935. december 15-én körjegyzőségi szintű egyesületté szervezték át, változatlan vezetés mellett. Nem egészen öt évvel később, 1940. január 28-án - központi utasításra, a háborús készülődés miatt - feloszlatták a Polgári Lövész Egyesületet.

2 Az első „igazinak" tekinthető egyesület a Gutorföldei Körjegyzőségi Iparos Olvasó Kör volt, amely 1935. október 4-én alakult meg, és ahová lényegében a körjegyzőség területén élő és dolgozó összes iparos ember belépett.

3 Az 1936-ban létrehozott Gazdakörről már ejtettünk szót. Az 1940. év ismét a központilag indukált „egyesületek" szerveződésének időszaka volt. Ekkor alakult meg Gutorföldén a KALÁSZ (Katolikus Agrárifjúsági Leányegyesületek Szövetsége) Náprádfán pedig a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága).

4 A negyvenes években sportegyesület is létezett már Gutorföldén - a Kinizsi Sport Egyesület - amelynek elnöke 1947-ben Sényi József, társelnöke Bakon Imre volt.

5 A negyvenes évek végére, az egyesületek központi feloszlatása után már csak az EPOSZ (Egységes Parasztifjúsági Szervezetek Országos Szövetsége) keretében működő sportegyesület maradt az egyetlen működő társadalmi egyesület.

6 Az ötvenes évek elején a - „kulturális forradalom" jegyében - Gutorföldén is létrehoztak egy kultúrotthont, melynek élén igazgatóként, egy 1953-as adat szerint, Horváth István állt.

7 1957-től az állami gazdaság külön művelődési házat üzemeltetett egészen a hatvanas évek végéig, amikor a hűtőház és a csatolt gazdasági, valamint irodaépületek megépítése előtt azt le nem bontották. Náprádfán 1966-1978 között sikeres pávakör működött, amely országos 140