Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: A község története az őskortól a török kor végéig

Holub József említi idézett művében, hogy a Debrenteiek hűtlenségük folytán fej- és jószágvesztésre ítéltettek, de az ítéletet nem hajtották végre, mert később ismét az ő kezükön említik a birtokot.

5 Ez a XV. század zavaros időszakában, Zsigmond király halála és I. Mátyás trónra kerülése közti időben nem volt meglepő. A belpolitikai zűrzavarban a gyors királyváltások közben, ha a főurak valamelyik jelölt mellé álltak, az ellentábor megfosztotta őket birtokaiktól, néha önhatalmúan valamely ellenpárti szomszéd egyszerűen elfoglalta, máskor a király tette ezt. Néha köztörvényes bűntett miatt ítéltettek el ily szigorú módon. így történt ez Gutorfölde esetében is. Ugyanis a Debrenteieket - valószínűleg István fia Pétert (1434-ben említik) - a Kaczor János és György elleni perben ítélték el ilyen súlyos módon. Amikor Debrenthey Tamás veszprémi püspök 1441-ben, Rómában járt, a Kaczor testvérek - távollétét kihasználva - be is iktattatták magukat azok birtokába. A két család azonban 1468-ban megegyezett egymással. A Kaczor testvérekkel együtt Darabos Péter is beiktatást nyert. О valószínűleg egy Kaczor lányt vett feleségül, így juthatott itt birtokba, vagy még Hahóti ági örökös volt, nem tudjuk.

6 1480-ban Darabos Lászlóné végrendeletében három telket hagyott örökül lányainak Hahóton, Szerdahelyen és Gutorföldén. Az ittenit Zichy Benedek felesége kapta. Közben - 1438-ban - egy másik család, a Pápai is birtokhoz jutott a faluban, igaz zálogjogon. Tőlük 1471-ben a Darabosok váltottak ki jószágokat - ezek szerint tőlük vették zálogba -, de később is találkozunk a nevükkel, mint itteni birtokosokéval. A XV. század végén újra feltűnik a falu életében, a Kávási család. 1493-ban Kávási Ferencről, 1506-ban Kávási Lászlóról, 1519-ben pedig Kávási György örököseiről olvashatunk az oklevelekben. 1519-ben az említett örökösök az itteni birtokokon osztozkodtak. Mint azt láttuk 1463-ban, Kávási György lánya, Márta Tejedi Imre felesége lett. Két gyermekük született Kata, Sárkány László, és Rusint, Rajki Detre felesége. 1519-ben Sárkány László gyermekei és Rusint osztoznak meg Kávási Ferenc, László és János nevű nagybátyjaikkal. Három évvel később, 1522-ben, Kávási János Albert nevű fia itteni összes részeit elcserélte unokatestvérével, Sárkány Bernáttal, csak a hegyvámot tartotta meg magának. 1524-ben Sárkány Tamás itteni birtokait sógornőjének, Bernát feleségének adta el.

7 1530-ban Kávási János a maga és lányai nevében vallja, hogy Gutorfölde faluban lévő teljes telkét, 20 Ft-ért, Sárkány Balázsnak elzálogosította, azzal a feltétellel, hogy azt tovább nem zálogosíthatja el.

8 12