Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szatlóczki Gábor: Szentgyörgyvár a török időkben

megye életében csak Fehérvár 1543-as eleste után lett rendszeres vendég a török. A portyák gyakori útvonala Fehérvár felől, Sümeg-Tátika között, illetve Győrök mellett Keszthely irányába vezetett. Az általában 600-700 lovasból álló török rablóhad évente akár többször is végigpusztította Zala megyét. Szentgyörgyvár mégsem a török elleni vitézségével tüntette ki magát, hanem várnagya hatalmaskodásai miatt panaszkodott rá az egész környék. Palatics Jánost 1545-ben még a vár helytartójaként nevezi egy oklevél, de 1548-ban már Kákonyai Kecskés Pál a várnagy.

35 Rögtön gyilkossági ügybe is keveredett az emberei miatt, amikor Vince nevű helyettes udvarbíráját (provisor) Szarka János szervitorral Hídvégre küldte, de azok Karos mezővárosba mentek, ahol megölték az óbudai prépostság nagykomári várának kapunállóját, Vincét.

36 Prépostsággal való rossz viszonya mellett, az örményesi pálos monostor vikáriusával is meggyült a baja 1550 őszén. Kecskés ugyanis várnagysága kezdetén nem adta vissza a kapornaki apát által Palaticsnak adományozott szőlőt. Mivel a szőlőhegyet elődje is csak élethossziglanra kapta, illetve az a pálosok földjén volt, igazság szerint őket illette. Hiába kérték vissza a remeték a hegyet, Kecskés egy ízben még a török rájuk küldésével is megfenyegette a szolgabíróval kiszálló vikáriust. Az ügyben azonban a főkapitány, Nádasdy Tamás is érdekelt volt, mivel a pálos monostor, felesége, Kanizsai Orsolya révén az ő védnöksége alatt állt. Nádasdy familiárisa, Csányi Ákos is közbenjárt, de nem sok sikerrel.

37 Problémái neki is bőven akadtak Kecskéssel. 1554. június 13-án jelentette urának, Nádasdy Tamás nádornak, hogy Kecskés Pál szentgyörgyvári tiszttartó fia, György hatalmaskodva magtámadott egy borszállítmányt. Zay Ferenc szolgái szekereken bort szállítottak Gétyéről, akik közül az egyiket Kecskés György és emberei lekaszabolták. A félholt sebesült még valahogyan elvergődött Csány várárig, ahol a kapu elé lerogyott és azonnal meghalt, Szerecsen János volt a neve.

38 Ez azonban csak egyike volt azoknak a kényszer okozta rablásoknak, amit a katonák megfelelő ellátásának hiánya idézet elő. Kecskés Pál tiszttartó a szükséges élelmet kénytelen volt erőszakkal beszerezni őrsége számára. Ez év szeptember 21én katonáival megszállta a szomszédos Páh falvakat, melyek a sümegi várhoz tartoztak. A jobbágyok betakarított termését és az összeszedett hegyvámot erőszakkal Szentgyörgyvárába vitette be.

39 1555. október 28-án újra Csányi Ákos élt panasszal Kecskés Pálra és embereire, mert azok állandóan az ő jószágát háborgatták. "Most Ketke Pálal egiüt vadnak Zent giergi várába, nem giőzöm mindketőt eltartanom az én kevés józákomból."

40 1558-ban a várnagy ismét gyilkossági ügybe keveredett. Csányi Ákos fenyegette meg, hogy a Nádasdy Tamás szolgájának megölésében bűnösöket fogassa meg. Szolgabírákkal üzente meg neki, hogy maga is gyanúba keveredik, ha nem fogja el a gyilkosokat. Kecskés Pál várnagysága alatt nem sokat tett a török elleni küzdelemért, annál inkább jeleskedett a hatalmaskodásokban. Számta34