Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szentgyörgyvár története 1850–1948 - A Széchenyiek örökösei: az Oltay és a Nemestóthy Szabó családok

irányítás, miután a keszthelyi Gazdasági Tanintézetben és a grazi akadémián elvégezte tanulmányait. Főhadnagyként részt vett az I. világháborúban, hazatérve pedig 300 000 korona lefizetésével megváltotta a maga számára az uradalmat, osztatlanul.

218 Középbirtokosként ő is tagja lett a megyei törvényhatóságnak és a falu elöljáróságának. A gazdasági válság után a 30-as években a jövedelmezőség és a család anyagi helyzete gyenge lábakon állott, ennek ellenére bérletbe vette egy időre az ezer holdas zalacsányi Batthyány-uradalmat, a község vadászterületével együtt.

219 Az Oltay-ingatlan kettéosztása után a Nemestóthy Szabó-birtok lett a falu legnagyobb, egy kézben levő földterülete, amely a 3 fiúörökösre, Gáborra, Lajosra és Lórántra várt. A család az 1940-es évek elején, Nemestóthy Szabó Gábor és Oltay Klementina házasságával Alsómándon szerzett érdekeltséget, ám a háborús viszonyok nem segítették a gazdasági mérleg javítását.

220 A felsőmándi birtok az 1920-as évekig a legnagyobb, 611 holdas kiterjedésével volt nyilvántartva. Az országút és a Zala közti területre esik az eredetileg kialakított rét és legelő, kötött talajjal - amely alatt egyébként 1-2 m mélyen már az egykori vízjárások homokos-kavicsos üledéke található. Az út másik oldalán az emelkedő, dombos terepen húzódtak a szántóföldek.

221 Az Oltay-birtokhoz hasonlóan itt is a legelő volt a legkiterjedtebb művelési ág az 1930-as évekig. Felsőmándon kezdetben az erdő rovására növelték a szántóföldeket (108 holdból 40 maradt), és csak ezután törték fel a legelőket. A szántók területe 40 év alatt 155 holdról 318 holdra gyarapodott, és a filoxéra után már az új típusú amerikai oltványokkal telepített szőlőt Nemestóthy Szabó Lajos, tíz holdon.

222 Az állatoknál kezdettől fogva a sertéstenyésztés volt a jelentősebb. Már 1895-ben 173 db-os állományt írtak össze, a szarvasmarhák száma 106 volt.

223 Nagyságrendben a termés, a jószág és a felszereltség elmaradt az Oltay-birtok mögött, de az egyes ágazatok eleve más hangsúlyt kaptak a gazdálkodás egészén belül. A XX. század első felében a bővülő mangalica-állomány is fokozottan ki volt téve a betegségeknek, tehát gondot fordítottak az állatorvosi felügyeletre és az oltásokra. A szarvasmarháknál már kiemelten kezelték a tejtermelést, és az uradalomból közvetlenül a budapesti tejcsarnokba szállították az adagokat.

224 Az egy tagban fekvő gyümölcsfás szőlőskertet többszöri permetezéssel és trágyázással gondozta a tulajdonos, többségében jó minőségű fehérborszőlőt (olaszrizling, mézes) szüretelve belőle.

225 A gépeket a századfordulón még mindössze 2 vetőgép képviselte, és a többi eszköz is - a 14 eke, a 10 igás szekér, a 9 borona, a 2 henger és 1 rosta - a kisebb termőterületet, a szántógazdálkodás másodvonalbeli szerepét mutatja.

226 Korszerűbb felszereléssel a két világháború közti időszakban bővült a gazdaság. A cselédek száma 20 körül mozgott, ők családjukkal együtt mind Fel91