Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Haász Gabriella: Szentgyörgyvár története 1676–1849-ig - Ipar, kézművesség

további szolga dolgozott nála. Őszi gabonája 15 köbölnyi termett, s összeírtak nála négy méhkast, birkákat, két lovat, kecskét és 60 akó bort. A megőrölt gabona után 90 köböl jövedelme származott.

150 A molnárok a földesúrnak pénzzel, hizlalt disznóval és cipóval tartoztak. A század végén az őrlés kiegészült a deszkametszéssel, azaz tulajdonképpen furészmalomként is működött. A deszkametsző szín a Zala túlpartján állt, s az egyik vízikerék tengelye ehhez az egységhez csatlakozott. Külön szerződés értelmében a molnár minden szál kész deszkától egy poltúrával (aprópénz) tartozott az uraság tisztjének, s a későbbiekben, 1805-től évente 40 „törzsöket" tölgyből, bükkből, fenyőből, hársból vagy egyéb fából kellett részére metszenie. Ehhez a mándi erdőből kapott nyersanyagot, bükkfát is, tetszése szerint, de legfeljebb 3 öl hosszúságban.

151 A molnárok mint bérlők csak meghatározott időre szerződtek, és általában öttíz évig maradtak Mándon. 1795-ben a zalabéri Szarka Istvánt, 1805-ben Vida Ferencet és Tóth Mihályt, 1809-ben a nemesbüki Horváth Mihályt találjuk itt.

152 Amikor 1814-ben Borbás Ferenc kapta meg a malmot, kimutatás készült az épület felszereléséről: A malomban: Első forgó malomkő 6 czaltos (1 col=2-3 cm) Alsó malomkő 6 1/2 czaltos Második forgó malomkő 11 czaltos Alsó kő 3 3/4 czaltos Harmadik forgó malomkő 7 1/4 czaltos Alsó kő 11 czaltos Hombár 2 lakattal 1 db Fa abrintsos Botska (kis bormérő kád) 2 db Vasas köböl 1 db Fa abrintsos Mértze 2 db Fa abrintsos Finak (fertálynál kisebb mérőedény) 2 db Vas durung 1 db Kerékhajtó vas 1 db Kővágó csákány 4 db Vaskalapács 1 db Kőlikasztó csákány 1 db Kőre való födeletlen kéreg (dongás fa dob) 3 db Liszt vályú 3 db Korong vas 3 db Kőben való keresztvas 3 db 3 forgó kő likjában rázó karika 3 db Vezeték Orsó karika 4 db 79