Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szatlóczki Gábor: Szentgyörgyvár a török időkben

a katonai szervezett, nem tudjuk.

81 Kanizsa visszafoglalását követően a harcok már innen messze, a délvidéken folytatódtak. A vár és őrségének fenntartása hadászati célokból teljesen feleslegessé vált. Az egykori sereg természetesen továbbra is helyben maradt. Egy ideig még a várban is laktak, de pénz híján nem volt miből karbantartani az állandó javításra szoruló falakat. A vár állagának romlásával az egykori katonaság is elhagyta. Erre 1696 és 1700 között került sor, mert ez utóbbi évben már üres volt a vár. Hivatalosan I. Lipót 1701-ben számolta fel a végvári rendszert, de Szentgyörgyvár ekkorra már biztosan nem funkcionált. Az egykori vár gyors pusztulásnak indult, a XVIII. század közepére már csak egy fala állt.

82 Anyagát valószínűleg az egykori katonaság és a betelepülők saját házaik felépítéséhez elhordták. A vár igazi ura, legfőbb parancsnoka a birtokos Nádasdy Pál, majd Nádasdy Ferenc, és Széchenyi György püspök volt. A vár őrségét a XVII. század eleje óta ugyan a király fizette, de a kapitánynak mindig a birtokosok általjavasolt személyt nevezte ki az uralkodó. 1600-1619 között fokozatosan kiépülő és szervezetileg kialakuló Kanizsa elleni főkapitányság alá tartozott a vár mindenkori kapitánya. 1619-ig a végvidék irányításában nagy szerepe volt a dunántúli főkapitányoknak, köztük Nádasdy Pálnak, aki 1622-1633 között töltötte be ezt a posztot, 1627-33 között már, mint a Kanizsával szembeni végek főkapitánya.

83 1633-tól végig a török időkben a Batthyány család tagjai töltötték be e tisztet. A végvidék napi problémáival az Egerszegen székelő vicegenerális, avagy főkapitány-helyettes foglalkozott. A vár kapitányait sosem nevezték főkapitánynak, mint Keszthely és Kiskomár esetében, és a várőrség szervezeti felépítése is sokban különbözött a nagyobb végekétől. A kapitányi kinevezés körül sem ment mindig minden rendben. Normális esetben a vár élén egy a császár által kinevezett kapitány állt, akit a végvidék főkapitányának megbízottja iktatott be a hivatalába, de előfordult, mint Acsai János esetében, hogy hirtelen üresedett meg a poszt. 1654 februárjában Batthyány Ádám főkapitány saját hatáskörében Török Istvánt kérte fel a vár felügyeletére, de kapitányi kinevezést nem kapott, és csak addig volt ideiglenesen a vár parancsnoka, míg Nádasdy nem talált megfelelő személyt. Ezért ő ebben az időszakban nem nevezhető kapitánynak. A várkapitány helyettese Szentgyörgyvár esetében a vár vajdája volt, de ő sem rendelkezett vicekapitányi kinevezéssel. Több vajdát is ismerünk név szerint, de legtöbbet Kálmán Imre nevével találkozhatunk Török és Acsai kapitánysága alatt. Gyakran azonban vajdája sem volt a várnak, bár az őrséglétszám indokolta volna azt. Kálmán Imre zászlótartóként kezdte, és ilyen minőségében úgy is említik, mint aki az éppen távol levő kapitány helyett parancsol a várban. A tisztikar hiánya azzal a veszéllyel is fenyegetett, hogy adott helyzetben a várőrség a teljes felbomlás szélére sodródik. 1678-ban se41