Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szentgyörgyvár története 1850–1948 - Az I. világháború és a forradalmak

1918-ra az ország gazdasága kimerült, a rekvirálás nem tudta ellensúlyozni a lecsökkent gabonatermést. A központi hatalmak kénytelenek voltak visszavonulni az olasz és balkáni frontokon, a lázadások, szökések mindennapossá váltak, politikai sztrájkok bontakoztak ki. Elvben még folytak a behívások mindenfelé, ám a nagykanizsai parancsnokság 1918 elején már kerestetett négy sorozott, be nem vonult szentgyörgyvári népfelkelőt.

294 A beszolgáltatásnak eleget tudtak tenni: Tollár Fülöp bíró, Kámán Ferenc és Szabó József elöljárók vezetésével összegyűjtöttek és elküldtek 153 mázsa terményt.

295 A hazatérő hadirokkantak, az özvegyek és árvák pártfogására helyben is létrehozták a hadigondozói testületet, amelynek Oltay Guidó, Kárász István, Tollár Gábor, Szijj Alajos, Kámán Ferenc és Major Ferenc lettek tagjai.

296 A háború elvesztésével az Osztrák-Magyar Monarchia története is véget ért. 1918. októberben polgári demokratikus kormányzati rendszer alakult, s az őszirózsás forradalommal jutott hatalomra gróf Károlyi Mihály kormánya. Zalában a megyei közgyűlés testületeiben történtek változások, s a közigazgatási bizottságba ekkor került be újonnan Oltay Guidó. A legfontosabbak a biztonsági intézkedések voltak akkor, amikor a széthulló országban a területek védelme mellett a gazdasági válságon is úrrá kellett lenni.

297 A falusi képviselő-testületek néptanács néven működtek tovább, a kormány földreform-ígérete pedig máris visszhangot váltott ki. Alsópáhokon az igénylőket is összeírták, amire 1919 februárjában megjelent a földosztásról szóló XVIII. nép törvény. Ennek értelmében az 500 holdnál nagyobb földeket az állam megváltotta tulajdonosaiktól, majd 5-20 holdas birtokokra felosztva kínálta volna megvételre a leendő új gazdáknak. A törvényt már nem tudta a hatalom végrehajtani, a politikai válság közepette március 21-én megtörtént a kommunista hatalomátvétel. A Tanácsköztársasággal újra átszervezték az igazgatást, bár ugyanazok a feladatok álltak a Kommunista Párt és szövetségesei előtt, mint amikkel a polgári kormányok is próbálkoztak. A 30 tagú keszthelyi járási tanácsba Szentgyörgyvárról Vass Gábor került be, a községek tanácsai és végrehajtó direktóriumai élén továbbra is a bíró és a jegyző intézte az ügyeket. A bevonuló csehszlovák és román csapatok elleni mozgósítás jegyében Keszthelyen és környékén elrendelték zászlóaljak felállítását, de még a hadigazdálkodást idézték a változatlan ellátási gondok is.

298 A földosztás elmaradt, mivel a kisajátított nagybirtokok az áprilisi rendelet értelmében egyenesen szövetkezeti tulajdonba kerültek, ezzel viszont a falu társadalma vált érdektelenné az új rendszer iránt. Amikor pedig megjelent a szarvasmarhák összeírásáról és az állomány 5 %-ának rekvirálásáról szóló utasítás, a község egyhangúlag tiltakozott, és törvénytelenséget emlegetett, amint erről Borbás Károly bíró beszámolt.

299 Augusztus elején a forradalmi kormányzótanács lemondása után a helyi ta102