Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

Egészségügyi ellátás

A hitoktatás napjainkban ismét iskolai keretek közt folyik. Első áldozni, bérmálkozni a gyerekek Pákán szoktak. Az útmenti kereszteket - legyenek azok bármilyen anyagúak - általában utak kereszteződésébe, falu szélén, házaik elé, a határbeli, illetve szőlőhegyi birtokaikra, természeti csapások ellen, balesetek, katasztrófák színhelyén állították az emberek. Pl. Szent Flórián szobrát tűzvészek után. A faluban három útmenti keresztet találunk. Egyet a volt iskola udvarában, ez a Takács kereszt. Nevét állíttatójáról, Takács István földművesről kapta, aki 1931-ben 300 pengő alapítványt is tett annak fenntartására. Másikat a falu központjának számító útelágazásban, ez a Kovács - kereszt. Ez eredetileg az útkereszteződésben állt, kb., ahol most az útjelző tábla van. Az útépítéskor állították jelenlegi helyére. Mai nevét a terület gazdájáról kapta. Ezt a keresztet, már az 1858. évi térképen is jelölték. A harmadikat, pedig a faluház, a volt körjegyzőség kerítésének Dél-nyugati sarkánál találjuk. Ez utóbbit a Czigány család állíttatta, a rajta lévő évszám alapján, 1914-ben. A terület egykor Czigány- birtok volt. Egészségügyi ellátás A falu soha nem rendelkezett önálló egészségügyi szervezettel. Legkorábbi adatunk 1777-ből származik, amikor a rendelkezésünkre álló adatokból kiderül, hogy a falu bábaasszonya Parti Anna. Ekkor is - később is - valószínűleg Pákára jártak, mert ott több esetben olvashatunk orvosról. 1827-ben Szentánai József az orvos. Ezt a pákai Plébánia kereszteltek anyakönyvéből tudjuk, mert az orvos gyermekét szeptember 27-én keresztelték. A megjegyzés rovatba beírták "civis chyrurgus ". 1844 körül Vünts János nevű orvosról tudunk. Ezek természetesen csak feltételezések, biztosat csak az 1855-ben közösen létrehozott orvosi kör megalakulása után mondhatunk. Ettől kezdve Pákán folyamatos az orvosi ellátás. Az adatok gyér volta miatt nehéz pontosan meghatározni, mikor hova is tartozik a község. 1925-ből tudjuk, hogy akkor Pákához. Az 1927. április 30-i, nevezetes testületi ülésen, amikor az iskola építését elhatározták, részt vett Dr. Kiss Géza pákai körorvos is, tehát feltételezhetjük, hogy ekkor még szintén Pákához tartoztak. 1939-ben már Gutorfoldéhez, mint orvosilag, mint gyógyszertárilag. 1928-ban a körbába - aki a körjegyzőség három községében látta el feladatát - évi fizetését 130 pengőben állapították meg, ennek 34%-a, 55 P terhelte Ortaháza költségvetését. Ekkor a bába nevét nem említették. 1930-ban viszont Daru Antalné zalaegerszegi okleveles szülésznő pályázatát fogadták el, és alkalmazták évi 450 pengő fizetéssel. 1941-ben a gutorföldei körorvost, Dr. Lendvai Istvánt szabadsága alatt, Dr. Nagy Béla novai körorvos helyettesítette. Ez azért érdekes, mert ilyen eset79