Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)
A falu földrajzi elhelyezkedése - A község története a kezdetektől, a törökkor végéig
A falu földrajzi elhelyezkedése Ortaháza Zala megye délnyugati részén, a Berek-, és Cserta patakok eróziós völgyének találkozásánál a völgyet délről szegélyező szelíd dombok peremén települt. 15 km-re Lentitől, a Páka és Gutorfölde közti országút mellett, félúton. A falu központjában ágazik el az út Nova felé. Az említett völgy északi oldalán van a falu vasúti megállója a Zalaegerszeg - Rédics vonalon. Szomszédai: Északról Csertalakos, Keletről Gutorfölde, Dél-nyugatról Nyugatról Páka, míg Észak-nyugatról Kissziget. A község története a kezdetektől, a törökkor végéig A falutól keletre lévő homokbányából az emberiség történelme előtti időkből származó állatmaradványok (csontok) kerültek elő. A falu határában ismert régészeti lelőhelyek nem találhatók. Okleveles adatokból tudunk Bol vagy Boly faluról, amely Ortaháza határában létezett. Ennek pontos helye nem ismert. Nevét a Boli - erdő őrzi. Szájhagyomány révén ismerjük a "Pincehegyhát" nevét, erre a későbbiekben még visszatérünk. A ma két, korábban egy utcás település a Göcsejre jellemző szeres település volt. Három szer: a Koczfán, Mikola és Vajmiszer alkotta. Neve a nyelvészek szerint bizonytalan eredetű személynévből származik. Paizs Dezső az "írt" ige régi "ort" alakjából - az "ó" képzővel (ortó) alkotott személynévből származtatja. 1 Az Orta (tulajdonképpen "irtó, erdőirtó") személynévnek és a birtokos személyraggal ellátott ház (lakóhely, otthon) főnévnek az összetétele - írja Kiss Lajos. 2 Fenti nyelvi értelmezés magyarázatot ad a név lehetséges keletkezésére, de megnyugtató választ mégsem ad arra, hogy az idetelepült telepes után kapta a nevét, vagy irtás faluról van-e szó. Első ismert írásos említése 1389-ből való, ekkor Páka tartozékai közt említik. Kora középkori történelméről tehát semmit sem tudunk, de fekvése, birtokosa személye arra enged következtetni, hogy története már néhány évtizeddel korábban is kapcsolódott Pákáéhoz. A hivatkozott időpontban az Ákos nembeli Ákos fia László birtoka, aki ekkor Páka felét feleségének, másik felét unokahúgának Mikes mester lányának, Sárának adta: Szent-Péterfölde, Perdefölde, Vétyen, Demeföld, Csedemér, Hernyék, Felső-(Se)be(c)ske, Alsó (Se)be(c)ske és Artaháza helységekkel együtt. Az Ákos család hatalmának megteremtője Mikes (Micsk) bán, akinek születési idejéről semmit sem tudunk, halálának időpontját 1342 vagy 43-ra teszik. Az Ákos nembeli Mihály fia. Már a rozgonyi csata előtt az Abák ellen har7
