Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

A község XX. századi történelme

egészséges vizű kutakból történik. Petróleumvilágítás. Up. Páka. Közlekedés Vasúton a Budapest- Celldömölk - rédicsi vonalon 7 óra alatt érhető el. Vasútállomás a községben. Autóval Zalaegerszegről 30 km, jó, köves úton. Helybeli közlekedési eszköz: bérkocsi. Lakás és ellátás: Vendéglő: Kovács Józsefné kifőzdéje 20 személyre berendezve, ebéd-vacsora személyenkint 2.- P. Fizető vendéglátás (szervezett): a) penzió-szerü ellátás (szállás és étkezés) napi négyszeri étkezéssel átlag 2.50 P b) Csak lakás. I. oszt. szobák száma 2, napi ár 1 P, havonta 30 P. II. oszt. szobák száma 12, napi ár 70 f, havonta 20 P Fürdőzés: A Berek- és Cserta - patakokban szabad fürdés. Napozó. Egészségügy: Orvos és gyógyszertár a 4 1/2 km-re fekvő Gutorföldén van. Kirándulások: A község melletti 9000 holdas erdőbe a Cserta -patakpartján Göcsej szívébe. Félnapos kirándulás Budnyára a hercegi halastavakhoz és a göcseji stílusban épített vadászkastélyhoz. 2-3 órás túrák bükk- és tölgyerdő rengetegekben. Kirándulások a néprajzi érdekességű göcseji községekbe. Zebecke, Karácsonyfa. A Kerka vidékére s a jugoszláv határra, valamint a vármegye székhelyére, Zalaegerszegre nagyobb kirándulások Felvilágosítást nyújt: A községfejlesztő bizottság - községháza. " A kötet következő kiadása előtt a korábbi kiadás Ortaházára vonatkozó lapját a szerkesztőség megküldte a községi elöljáróságnak javítás, kiegészítés céljából. Kifogásolta, hogy a falunál a Budnyai vadászkastély képe szerepel: " A mellékelt levonaton szereplő kép a községet nem tünteti fel előnyösen, ezért szükségesnek tartjuk, hogy egy jobb illusztrációval nyerjen beiktatást az új könyvben. " 1940-ben továbbra is Kalmár Béla a boltos. Ugyanis az ő vegyeskereskedését is kijelölték petróleum forgalmazására. A következő - 1941. - évben a körjegyzőség az Anyaggazdálkodás Ásványolaj i Bizottsághoz fordult, hogy a község számára megállapított petróleum mennyiséget növelje meg. Indokként felsorolja, milyen intézményeknek van szüksége világító eszközre: Körjegyzőség 2 irodahelyiséggel, Levente körzetparancsnokság, Levente csoport, Iskola, Állami Fedeztetési Állomás, 2 kereskedés, 1 kocsma, Posta hivatal, Levente otthon. Az állami méntelep a mai Fő út 24. számú házzal szembeni területen volt, ahol a méneknek külön istállója volt, egy csődörös állandó felügyeletével, akinek a lakása szintén az épületben volt. A háború miatt létszámhiánnyal küzdő bányák a falvakból igyekeztek pótolni létszámukat. A komlói M. kir. Kőszénbányahívatal is toborzott a faluban. 28