Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

Élet a török után

váltóforint jövedelmet hoz. - Előfogatokat állítanak, a deperdita 50 forint 12 kr." Az egyháznak adott szolgáltatások sokrétűségére példa, hogy 1804-ben, amikor Sághy plébános Zágrábban, a pákai templom számára egy harangot vett, az árát a pákaiak adták össze, s az ortaházai Devecz Ferenc és István fuvarozták haza. Az ilyen fuvart a földesúri szolgáltatások közt is megtaláljuk, hosszúmvar néven. 1830-ra a lakosság létszáma 187-re emelkedik. A plébános és tanító jövedelme változatlan, a korábbival azonos. 1848-ban a falut 146-an lakják, 16 házban 19 család. A forradalmi mozgolódás szele ide is elért. A falu lakói megsokallva az uradalomnak fizetett, és természetbeni szolgáltatások mértékét, a környezetükben, ugyancsak Eszterházy tulajdonban lévő falvakkal; Páka, Zebecke, Kissziget, Csömödér, Várfölde, Bánokszentgyörgy, Dömefölde, Oltárc és Tolmács lakóival együtt megtagadták az irtásföldjeik után járó tized, és hegyvám megfizetését. Ennek részleteit jobban megismerhetjük az alábbiakból: "Július hónapban a Hg. Eszterházy és gr. Erdődy családok birtokához tartozó több község parasztjai megtagadták az irtásföldek utáni szolgáltatásokat. Csillagh Lajos alispán július 20-án jelentette a belügyminiszternek, hogy személyesfellépése eredménytelen maradt. "Zala megye lakosi pár hónapok óta minden foglalásoktól mentek valának, azonban sajnosán kénytelenittetek jelenteni, miszerint Eszterházy Pál ő hercegsége és gróf Erdődy család volt jobbágyai és pedig pákai, csertalakosi, zebeckei, kisszigeti, csömödéri, ortaházi, bánokszentgyörgyi, várföldi, dömeföldi, oltárczi, tolmácsi helységek lakosai az irtásföldekből ezideig kiszolgált tized vagy ötöd rész gabonát egyáltalában megtagadták. О hercegsége részéről tett folyamodás folytán kiküldetésemhez képest önmagam a hely színére kimenvén, a törvényt, ezen alapult kötelességeiket tehetségemhez képest magyarázOrtaháza pecsétje, 1849. tarn, de sikertelenül. Egyál19