Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
IV. fejezet: Batyk az újkorban - A reformkor és a szabadságharc batyki eseményei
Augusztus 9-én után a vármegyei közgyűlés a batyki bíró megveretésének ügyéről tárgyalt, a vizsgálat bizonyította a fenti tényállást. Az első alispán a falubeliek védelmében hozzátette, hogy ugyan azon a napon éjjel, éjfél után két és három óra között utazott át a falun, a lovak váltása alkalmával a jegyző mondta neki, hogy a főszolgabírót is várják. „Erre az időre rendelt lovakat, pedig most a helységbeliek a gabonahordással vannak elfoglalva." Hertelendy jelentése szerint, mivel a megrendelt időre a lovak nem voltak kiállítva, így a parancsának ellene szegültek, azért a bírót „ a jó rend és a függés fenntartása tekintetébül őtet 12 pálca ütésekkel megbüntettette, s mivel a büntetés kiszenvedése után csak magát a büntetésre érdemtelennek állítván megtámadólag nyilatkoztatta, hogy a rendelése nem teljesítésének egyedül a jegyző az oka, ezen durván kiejtett kifejezésekért reá ezért újabb három pálca ütéseket rovatott" A megyegyűlés ez alapján a büntetést helybenhagyta, sőt mivel megállapította, hogy a főszolgabíró elleni „méltatlan" panaszt nem a bíró, hanem a mintegy 80 helységbeli aláírásával tették, továbbá, hogy a bíró a lemondott hivataláról, ezért kiküldték a másodalispánt és az alszolgabírót, hogy a bírót kötelezzék szolgálatának a kiszabott határidőig történő viselésére, valamint vizsgálják ki, kinek a felbujtására, ki írta a panaszlevelet. 29C Augusztus 18-án Türjén tartottak vizsgálatot a kinevezett bizottság tagjai. Itt megjelent Bus Gergely batyki bíró, Koller György esküdt valamint Varga Péter, Török József, Srágli György, Bognár Ferenc, Rúzsa János, Vidák István, Varga István, Lőrincz József, Horváth György, Rúzsa László, Mészáros József, Perom László, Perom József, Takács László, Vincze András, Laki József, Könnyid József, Koller János, Varga József és Ferenc. A bizottság tagjai ismertették a megjelentekkel a megye határozatát. Erre a jelen volt batykiak közül többen „félne szülve", de leginkább Koller György állította, hogy „ha a vármegye ekképpen fog velük bánni ők ki nem állhassák, senki közülük az elöljáróságot nem fogja viselni". Csak akkor csillapodtak le, amikor az alispán Koller Györgyöt „belléntsre tetette", azaz megbilincseltette. Ezután a következő dolgokat terjesztették elő: Bus Gergely a bíróságot nem szakította félbe, jelenleg is bíráskodik, a kéreleinlevél írását pedig az egész helység kívánta, seregesen vonultak a jegyző házához és közösen kérték a megírását. A levél írását Bolla János jegyző elismerte. A vizsgálat után Koller Györgyöt is eleresztették. Zala vármegye napirenden tartotta az ügyet, 1842. augusztus 8-án tárgyalt a közgyűlés az ügyről, ahol sorra vették a kiküldött bizottság jelentését és a törvényhatóságokkal való levelezés ügyét. A jelentés alapján még mindig jogosnak találták a büntetést. Megállapították, hogy kitűnik „a Batykiak nyakas engedetlenségök ... hogy még az ottani lakosok a megye nevében ottan foglalatoskodó választmány előtt is oly annyira illetlenül viselték magukat, 97
