Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - A türjei prépostság batyki birtokperei

gyök még annyit tettek hozzá, hogy régen az országút vonala nem ott húzódott, ahol most, hanem egy holddal beljebb. A jegyzőkönyv szerint a prépostságnak Batykon 40 hold földje és egy malma volt. Az itt lakó jobbágyok a földhasználat fejében szántottak, szőlőt kapáltak a prépostnak, a türjei tónak gátat csináltak, a Kettősmalom építéséhez fát hordtak és volt, aki hordót készített a prépostnak.

175 1638-ban Esterházy Miklós nádor utasítja a veszprémi káptalant, hogy tartson tanúkihallgatást a prépost kérése alapján. Mivel korábban egy tilosban legelő sertéscsordát hajtottak el, a terület hovatartozására vonatkozóan végezzenek vizsgálatot. 1639. március 12-én tartották a tanúkihallgatást. A kérdések nem Batykra vonatkoztak, de a tanúk között szerepelt Nagy Ferenc (Balogh Ferenc 60 éves jobbágya), Pozsgai János (Ceglédi Balázs 60 éves jobbágya), Kiss György (Balogh Katalin 45 éves jobbágya) és nemes Balogh Ferenc batyki lakos. A kihallgatáson megemlítik a Türjéről Batykra vezető utat. 1639-ben tanúkihallgatást végeztek abban az ügyben, hogy az a terület ahonnan Santich Mátyás prépost Hörcsökyné állatait elhajtatta az tilos vagy szabad terület volt-e. A kihallgatott tanúk között szerepeltek Nagy Ferenc és Pozsgai János batyki jobbágyok.

176 1639. szeptember 28-án Szentgróton a megyegyűlésen kelt egy, az alispánok és a szolgabírák által kiadott bizony ságlevél. A nemesek előtt megjelent Hetyei Bálint szolgabíró, aki Santich Mátyás kérése alapján ünnepélyes tiltakozás formájában bejelentette, hogy a prépostnak tudomására jutott, hogy Hagymássy István és János, valamint Sankó Boldizsár és Miklós, Kisfaludy Mihály. Somogyi Pál, Balogh Péter és Ferenc és Dániel János valamint Balogh Zsuzsanna, akik együttesen a földesurai a Zala vármegyében lévő Nagy vagy másképpen О Batyk pusztának - ahol maga a prépost is földesúr - a saját birtokaikon lakó jobbágyaik a házaikat pusztulni hagyták és a prépost engedélye nélkül, annak birtokán, a puszta falu határain belül építettek maguknak új házakat. A jobbágyok régi helyükről minden fizetés és szolgálat nélkül költöztek a prépost birtokára. A további építkezéseket és a már álló házak használatát megtiltja, az erőszakos foglalókat pedig beperelte. A szolgabíró Santich nevében eltiltja a felsoroltakat a jogtalan eljárástól azzal, hogy ha prépost bármit tesz jogai védelmére, azt a betelepült jobbágyok, ne neki, hanem a törvénytelen eljárást támogató saját uraiknak róják fel.

177 Ez az oklevél az első adat az 1642-ben folyó perről, amelyben Batyk falu lakóinak új helyre költözéséről van szó. 1642. szeptember 25-én Esterházy Miklós nádor rendeletben utasítja a veszprémi káptalant, hogy tartson tanúkihallgatást a türjei prépostság vízimalmaira, a batyki, a hetyei, a nyavaládi és az ezekkel szomszédos birtokok határaira, valamint a pakodi és a szentgróti hídvámra vonatkozóan.

178 No50