Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 19. század elejének eseményei

adózási helyzet jelentett némi kiváltságot. Ha meg akartak élni, ugyanúgy földet kellett művelniük, mint jobbágytársaiknak. 1790-ben nem lakott nemes a faluban, tehát erre az időre elköltöztek innen.

272 A Mária Terézia által elvégeztetett úrbéri rendezés után a jobbágyok helyzete nem sokban változott, inkább csak annyi a különbség, hogy egységesebb lett a szolgáltatások rendszere, nem voltak jelentősebb eltérések a különböző földesurak jobbágyai tekintetében. A további lázongások után 1794. augusztus 22-én II. József király kiadta jobbágyrendeletét, ebben eltörölte a Jobbágy" elnevezést, biztosította a személyi és költözködési szabadságot. A paraszt ezután szabadon tanulhatott, mesterséget végezhetett, ingóságai és szerzett javai felett szabadon rendelkezhetett telkének használatában földesura nem zavarhatta.

273 A király „türelmi rendeletében" rendelkezett a vallásszabadságról is, amelyben engedélyezte a protestánsok számára a szabad vallásgyakorlást és a templomépítést. II. József 1790 januárjában, nem sokkal halála előtt visszavonta minden korábbi rendeletét, kivéve a most ismeretet türelmi és jobbágyrendeletét. Bár ezek után még mindig voltak jobbágylázongások (például 1802-ben a közelben fekvő Hosszúperesztegen is) de ezek Batykot nem érintették. A 19. század elejének eseményei 1789. július 14-én Párizsban kitört a polgári forradalom, a nép elfoglalta Bastille-t. A forradalom híre és eszméi bizonyára hamarosan eljutottak Magyarországra és Batykra is. de itt különösebb visszhangot nem váltott ki. A forradalomnak másféle hatása és következménye lett a vidéken. Az 1799-ben hatalomra került Bonaparte Napóleon, 1804-ben császárrá koronáztatta magát és erőszakosan igyekezett megszerezni a hatalmat Európa felett. 1809-ben háború tört ki Napóleon és I. Ferenc osztrák császár között. A francia seregek megverték a császári sereget és május 13-án bevonultak Bécsbe. A francia csapatok május 15-én magyar területre léptek, a magyar nemeseket fegyverbe szólították a betolakodók ellen. A Napóleon vezette francia csapatok 1809. június 14-én Győr mellett megverték az elmaradott, osztrák és magyar nemesekből álló sereget. Az osztrák-francia háború eseményei közvetlenül érintették Batykot is. A magyar nemesi sereg a csata előtt Vas vármegyében, Szombathelyen gyülekezett, innen Hosszúpereszteg érintésével vonult Győr felé. A francia segédcsapatok egy része Olaszországból a mi vidékünket útba ejtve vonult észak felé 1809 júniusának elején. A francia sereg útja Batykon át vezetett Győr felé. Előttük és utánuk osztrák és magyar csapatok vonultak erre. 90