Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A falu újratelepülése és nemzetiségi viszonyai

IV. fejezet: Batyk az újkorban A falu újratelepülése és nemzetiségi viszonyai 1683-ban bekövetkezett pusztulása után Batyk legalább egy évtizedig lakatlan volt, azaz pusztán maradt. Ez idő alatt a falu pusztulása évében megkezdett török ellenes felszabadító háború lassan befejeződött. 1690. április 13-án a már hosszú ideje körülzárt kanizsai vár török őrsége is átadta a várat Batthyány Ádámnak és Zichy Istvánnak. Ezzel a Dunántúlon utolsóként, Kanizsa is felszabadult. A császári seregek néhány év múlva a már céltalanná vált várakat felrobbantották vagy sorsukra hagyták. Néhányat közülük kastéllyá alakítottak át tulajdonosaik, mint például a szentgróti várat is, amelyhez Batyk is tartozott. A felszabadított országban újra indult az élet, a török elől elmenekült vagy bujdosásba kényszerült emberek lassan visszatértek korábbi lakóhelyeikre, falvaikba, újjáépítették rommá lett házaikat. Kanizsa visszafoglalása után összeírták a Zala megyében lévő településeket és velük kapcsolatban minden összeszedhető adatot. Ebben az írásban Batyk még nem szerepel, tehát 1690-ben még lakatlan volt. Ezért semmit sem tudunk arról, hogy ki volt az utolsó időszakban Batyk török földesura, menynyi adót fizettek és milyen szolgáltatásokat nyújtottak neki, mivel az összeírok nem találtak itt senkit aki ezeket elmondhatta volna. Batyknak ebből az korszakából - a 17. század végéről - származik az Esterházy család számára készült, a Vas és Zala vármegyei birtokaikat tartalmazó összeírás. A környéken lévő birtokaik mind a kámoni uradalomhoz tartoztak, az írás szerint Káinon, Herény, Aranyad, Szentpéter, Batyk, Véged, Zalaszeg és Erénye tartozott ide. A felsoroltak közül csak Kámon és Herény voltak lakott helyek, a többiek ekkor még lakatlanok voltak. Tehát az összeírás készítésekor a környék nagyobb része még puszta volt. A felvidéki Galántai Esterházyak Batykot, Zalaszeget, Aranyadot és Szentpétert bizonyára a Batthyány családtól szerezte meg. Batyk puszta volt, de a Hármasi malom - esetleg a Kettős malom is - működött. 1691. szeptember 8-án Esterházy Mihály két fia a végedi birtokból elzálogosított egy részt a hármasi malom molnárának. Az Esterházyak 200 aranyforintért három egykori jobbágytelket adtak zálogba Molnár Mihálynak és négy fiának.

226 A pusztaság után hamarosan benépesült a falu. Az 1696-os adóösszeírás szerint már 10 jobbágycsalád lakott Batykon, akik több földesúr alá tartoztak. A jobbágyok a falu területén 97 hold földet, 10 hold szőlőt műveltek, de volt 164 hold erdejük is. Az összeírás szerint az erdőből is irtottak ki területeket, amelyeket művelés alá vontak.

227 A falu betelepülése talán csak időleges le67