Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Török–magyar harcok, Batyk pusztulása

maradtak fenn róla írások, nem tudjuk, hogy Batyk lakói melyik felekezethez csatlakoztak és mikor tértek át a protestáns hitre, de bizonyosan áttértek a környékbeliekkel együtt. A szomszédos Végeden a falu temploma 1661-ben még állt, de már protestáns anyaegyházként működött, valamint protestáns lelkész működött Zalabérben is.

214 Az 1660-as években megélénkült a kanizsai törökök tevékenysége is, de emellett a szultán is olyan erősnek érezte birodalmát, hogy 1664-ben újra megpróbálkozott egy Bécs elleni támadással. A hadjárat során azonban csak Szentgotthárdig jutott seregével, ahol Montecuccoli császári hadvezér legyőzte őket. A szorult helyzetben lévő Habsburgok a csata után megkötötték a törökkel a Magyarországra nézve oly hátrányos vasvári békét. A csata és a békekötés helyszíne egyben mutatja a felvonuló és az elvesztett csata után visszavonuló török csapatok haladási irányát is. Feltehető, hogy a törökök Batykot és a környéket is felperzselték. A későbbi időkben élt tanúk vallomásai szerint ebben az évben semmisítette meg a török a béri várat is.

215 1670 körül elpusztult a szomszédos Véged (Zalavég), az életben maradi lakók Batykra költöztek.

216 1733. május 20-án egy tanúkihallgatás során az aranyadi Lisztes András elmondta, hogy Bakics Péter, Bakics Mihály, Bakics György, Vörös Péter, Kígyós Péter, Dongó András, Dongó György, Kertes Gergely végedi jobbágyok költöztek Batykra, de továbbra is művelték a végedi földjeik egy részét is.

217 Tehát a falu lakossága a török pusztítások ellenére még nőtt is ilyen módon. Hiába költöztek azonban a jobbágyok akkor az általuk biztonságosabbnak tartott Batykra, mert ez a falu sem élte sokkal túl a szomszéd pusztulását. A következő években szinte állandóak voltak a török portyázások. A zalabéri vár vajdája, Tóth István összeírta az 1678-81 közötti portyákat, amelyből kiderül, hogy évente több alkalommal is megjelentek e törökök a vidéken, minden esetben károkat okozva. Hol értékeket raboltak el tulajdonosaiktól, hol pedig rabokat vittek magukkal. Számtalan esetben került sor arra, hogy a mezőn dolgozó jobbágyokat vagy játszó gyermekeket raboltak el. Ezekben a portyákban a törököknek egy Német Gyurkó nevű magyar (talán környékbeli szánnazású lehetett) renegát volt a segítségükre, aki idevezette a kanizsai törököket.

218 Egy 1733. május 20-án végzett tanúkihallgatás során a tanúk egy nagyon érdekes történetet is meséltek még a 17. század végéről, a török időkből. Valamikor az 1670-es években a Bérben várában lakó és katonáskodó Bakony Mihály valanúlyen okból megölt egy Géczi Mihály nevű legényt, a holttestet pedig a Kettős malom mellett a vízben rejtette el. Amikor megtalálták a holttestet, Ányos Zsigmond béri várkapitány parancsára az Orbán útja mellé vitték és temették el pontosan a Csapó és Véged közötti határon. A ké63