Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Török–magyar harcok, Batyk pusztulása

szántóföld 35 hold, rét 1. Adnak évente ezen malomiul 2 hízott ártányt, Karácsomba 1 vödör menyhalat, 100 cipó kenyeret, Húsvétra 100 cipó kenyeret és 1/2 borjút. " Mint a következőkben felsorolt adatok alapján majd látni fogjuk, ez volt a közel 600 évvel korábban, még az Árpád-korban alapított Batyk falu és lakóinak utolsó említése. A török hadsereg katonái a Bécs ellen vezetett 1683as hadjárat alkalmával teljesen elpusztította a többi környékbeli településsel együtt Batykot is. Török-magyar harcok, Batyk pusztulása Kanizsa várának 1600-as török elfoglalása és a sikertelen császári viszszafoglalási kísérlet után legközelebb csak 1605-ben jártak nagyobb létszámú ellenséges csapatok a vidéken. Az erőskezű erdélyi fejedelem, Bocskai István hadai a törökkel szövetségben benyomultak a Dunántúlra. Némethy Gergely, Bocskai főkapitánya katonái észak felől vonultak be a környékünkre, 1605. augusztus 20-án elfoglalva Szentgrót várát is. Ugyanezen év novemberében és decemberében a Habsburg császári sereg kiszorította a Bocskai-féle erdélyi seregeket a Dunántúlról.

201 A következő nagyobb hadjárat szintén az erdélyi fejedelemséghez kötődik. 1620-ban Betlilen Gábor fejedelem hadai vonultak be a Dunántúlra. Az erdélyi és a hozzájuk pártolt dunántúli seregek Pápa és Ruszt körül gyülekezve Ausztria elleni támadást terveztek. Nem csatlakozott azonban Betlilen Gábor csapataihoz a szentgróti vár magyar katonasága, mivel a korábban a környéket pusztító kanizsai török pasa török segédcsapatokat küldött Szentgrót várához a Bethlen-párt támogatására. A Kanizsáról érkezet török katonák azonban segítség helyett fosztogattak és raboltak a vár környékén lévő falvakban.

202 Az 1640-es években újra megélénkült a különböző seregek mozgása a vidéken. 1640 decemberében Batthyány Ádám főkapitány csapatai táboroztak Végeden, Batykon és a környéken. Erről egy december 13-án kelt levélből értesülünk, amit Pölöskei Eördögh István írt Batthyány Ádámnak.

203 Levelében kimenti magát amiatt, hogy nem tudott megjelenni egy szentgróti temetésen. (Ez valószínűleg valamelyik Hagymássy családtag temetése lehetett.) A levél szerint azonban ott volt Esterházy Miklós nádor és Batthyány Ádám főkapitány is. A kanizsai törökök nem tudván erről, portyázni indultak, Martonfa (Baltavár) megsarcolására készültek. Egészen Henyéig jutottak, már a Zala folyón akartak átkelni Alibánfánál, azonban az útközben elfogott magyaroktól megtudták, hogy Batthyány Ádám és Esterházy Miklós nádor „hadai mind Végeden és az ott körül való falvakon fekszik", azaz táborozik. 59