Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - A türjei prépostság batyki birtokperei

vember 18-án Barlabáshegyen a veszprémi káptalan hites embere Horton Fábián és Tóth Péter nádori ember jelenlétében megtartották a tanúkihallgatást a mandátum alapján. A feltett kérdések közül a Batykra vonatkozók: „Tudjáke, hogy Mogh pusztát most Nagyfalunak hívják? A Sarnok (Zsarnok?) nevű átkelő az Ágas patakon hol van? A 450 holdnyi Három királyok földe hol van és a batyki Szent egyház fele keletre meddig tartott az említett föld határa? A Mogki patakon hol volt a malom, a halastó alatt? Mikor kezdtek a Mogki pusztán az erdőt kiirtva házakat építeni, Batyk falut pusztán hagyva? Mogki szántóföldet mikor még Batykon laktak az emberek azok szántottak-e és vetették-e, minden holdról köblöt adtak-e Türjei prépostnak? Mogki malmot mikor kezdték Prépost számára építeni, hány esztendeje? Azt az erdőt, hol most Mogki polgárok házakat építettek, minek hívták, Tűrj éhez tartozott-e? A Mogki patakon régen levő malomtól fogy a 450 hold föld délre a Zala vízéig tart-e? " A tanúk között más jobbágyok mellett meghallgattak batykiakat is: Balogh Péter jobbágyát, Dobos Mártont (75 éves), Hagymássy János jobbágyát, Somogyi Jánost (80 éves) és Hondoti Gáspár jobbágyát, Nagy Ferencet, aki 60 éves volt ekkor. Amint a kérdésekből kitűnik, a két Batyk közötti viszonyt akarták tisztázni. A kérdések alapján megállapítható, hogy a kihallgatást végzők ismerték az 1251. évi adománylevelet, mert az abban szereplő határokra is rákérdeztek, többek között Zlaudus püspök falujának a helyére is. A tanúk természetesen nem tudták hol feküdt a püspök faluja (honnan is tudhatták volna 400 év múlva), sem a kérdezett Három királyok földjének pontos helyét nem tudták. Tudták viszont, hogy a Magdki azaz Ágas-palakon - ami a mai Szajkipatakkal azonos - malom és halastó volt, de a tulajdonosát nem ismerték. A tanúk azt vallották, hogy amikor Batyk elpusztult akkor annak lakói Mogdkot kezdték építeni. (Tehát úgy tettek különbséget a régi és új falu között, hogy a régit Batyknak az újat némi eltéréssel Mogdknak nevezték.) Az új falu az akkoriban Csapónak vagy Csapói Sűrűnek nevezett területen épült fel. A terület korábban a türjei prépostságé volt, a letelepedett jobbágyok korábban az említett 450 hold (258 hektár) föld művelése fejében dézsmát és tizedet adtak a prépostnak. A mondottak némileg ellentétben állnak a Santich által 1639-ben állítottakkal. A prépost szerint a jobbágyok szándékosan hagyták elpusztulni a régi falut, míg a kihallgatáson erről nem esett szó, csak azt mondják, hogy elpusztult a falu. Annyi bizonyos, hogy valamilyen okok miatt 1639 körül a batyki jobbágyok a földesuraikkal egyetértésben arra a döntésre jutottak, hogy a falut elköltöztetik a korábbi helyéről. Ebben a döntésben bizonyára szerepet játszott az is, hogy a régi falu út mellett, jól megközelíthető helyen feküdt. Azzal, hogy a jobbágyok a Csapói sűrűnek nevezett erdőbe költöztek és alapítottak új falut, bizonyára el kívántak rejtőzni a portyázó ellenség, a tö51