Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Török pusztítások, sarcolások

porta is szerepel az 5 adózóképes porta mellett.

149 A falvak pusztulásában bizonyára az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy könnyen megközelíthető helyeken fekszenek. Az összeírás szerint szomszédos Zalavég ekkor a falu fennállása óta első alkalommal teljesen megszűnt, a falut megmaradt lakói elhagyták és több mint 10 éven keresztül senki sem lakott a faluban. Az életben maradt jobbágyok bizonyára a szomszédos falvakba, így esetleg a szomszédos Batykra menekültek. Megfigyelhető, hogy a faluban lévő lakott porták közül az idő haladtával egyre több a szegény, majd 1582-ben már zsellérek is szerepelnek az öszszeírásban. Ez a falu lakóinak nagyarányú elszegényedését mutatja. A falu lakóinak 80%-a már szegény vagy a még alacsonyabb zsellér sorsra jutott, nekik már szinte semmijük sincs. A bekövetkezett sok-sok pusztítás miatt a lakóknak többször is újjá kellett építeniük az egész falut, így természetesen nem juthatott elég idejük a termelésre. A mégis megtermelt javakat pedig vagy a földesúr, vagy a török, vagy a rablók vitték el tőlük. Ennek következtében pedig nem csoda, hogy a korábbi gazdag jobbágyok folyamatosan szegényedtek és sokan már a zsellérsorsra jutottak. A szegények és a zsellérek kezében a régi egész jobbágyportáknak csak a negyede vagy még kisebb része maradt, így a falu megművelt területeinek nagysága is jelentősen lecsökkent. 1583 júniusának végén a pécsi, szigetvári és törökkoppányi bégek háromezer lovassal újra végigrabolták az egy évvel korábbi területeket. Ezúttal bántatlanul térhettek vissza váraikba, 700 foglyot - közöttük nemes asszonyokat is - hurcolva magukkal.

150 1587 augusztusában Ali pécsi, Kara és Húszéin koppányi bégek törtek be csapataikkal Zala vármegyébe. Napokig pusztítva a megye falvait, Kanizsa várától északra akartak visszavonulni. Gelse és Kacorlak között Zrínyi György, Batthyány Boldizsár és Nádasdy Ferenc 3000 főnyi csapatai rajtuk ütöttek, a véres csatában a törökök szétfutottak - elesett többek között Haszszán koppányi bég is - a zsákmányukat elhagyva menekültek.

151 A tizenötéves háború során is érhették pusztítások a vidéket. 1593 októberében arról értesítik a szentgróti Hagymássy Gábort, hogy a szigetvári pasa a csapataival Kiskomárom és Egerszeg várainak irányában kezdett támadást. ' A háború miatt a 16. század végén a környéken élő jobbágyság bujkálni kényszerült. 1598-ban a királyi adószedő azt írja Zala vármegyéről, hogy az állandó török támadások miatt alig van adófizetésre képes falu, csak a megerősített véghelyeken maradtak lakosok. '

53 Ennek igazolására nézzünk egy közeli adatot. Az 1596. évi adóösszeírásban találjuk, hogy a török elől elmenekült végedi (zalavégi) jobbágyok a Zala folyó mocsaraiban, Bér mellett húzták meg magukat.

154 Mivel a környék nagy része mocsaras és erdős te44