Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - A Béry család leányágának örökösödési perei

sége - valamint Szelestey Farkas, Orbán, György és Sebestyén bizonyos batyki birtokrésszel kapcsolatban, ami ellen ő tiltakozott. A per a királyi kúriában és Nádasdy Tamás nádor királyi helytartó előtt folyt eddig. A király most felszólítja a kapornaki konventet, hogy az ügyet kivizsgálva tegyen jelentést az eredményről, a feleket idézze perbe a királyi kúriába. A konvent jelentette a királynak, hogy az ügyet kivizsgálta, a felek részére a királyi kúriában folytatandó perre az idézést kézbesítette.

116 A pereskedések néhány évig szüneteltek, azonban az 1560-as évek elején újra kezdték a vitákat. Nádasdy Tamás nádor 1561. október 9-én, Sárváron kelt okleveléből ismerjük Hathalmi László és felesége Krisztina asszony, a néhai Basó András lánya panaszát. Eszerint Hathalmi László a felesége nevében a többek közt Batyk birtokban lévő részeit visszakéri Basó András özvegyétől Ukky Borbálától - kinek első férje Mark János, a második Kalócz Péter, a harmadik pedig Basó András volt. A király utasítja a kapornaki konventet, hogy az özvegyet szólítsa fel a birtokrészek átadására, ha erre nem hajlandó, akkor a feleket idézze perbe a királyi kúriába. Az oklevélen megtalálható a konvent jelentésének fogalmazványa, amelyben jelenti a nádornak, hogy Bérben vizsgálatot tartott, amely során megállapította, hogy az özvegy nem adta vissza a birtokokat.

117 1564. szeptember 19-én kelt a kapornaki konvent jelentése Miksa királyhoz, Oláh Miklós esztergomi érsek, királyi helytartó Pozsonyban, szeptember l-jén kelt mandátumának teljesítéséről. A helytartó előtt megjelent a Béry és Csaby s ezek beházasodott és oldalági családainak több tagja - valamennyien a Béry család nőági leszármazottai - kérve a néhai Béry András, István, Ferenc és László birtokaiból, köztük Batyk faluból azt a részt, amely a leányágat éppen úgy megilleti mint a fiágat, avagy, ha ez nem így lenne, akkor legalább az őket megillető leánynegyedet azoktól a fiági Béry leszármazottaktól, akiknek a kezén most a birtokok és birtokrészek vannak. (Ezek a szerteágazó családok a Szelestey, Pispek, Watliay, Marczaltői, Sennyei, Lelkes, Medvéi családok.) Kérelmük alapján a helytartó a megosztás létrehozására határnapot tűz ki, amelyre a megidézi a királyi kúriába. Az idézéssel a konventet bízza meg, amely azt teljesíti (részletesen jelenti a helyeket, ahol a sok beidézett felet megtalálta), és annak megtörténtéről a jelentőlevelet a királyhoz felterjeszti.

] 18 A Béry család férfiági kihalása után még tíz évvel is újabb leányági örökösök jelentkeztek. 1564. december l-jén I. Miksa király közli a kapornaki konventtel, hogy megjelent előtte Sávolyi Farkas - Sávolyi Mihály és Hosszútóti Julianna fia, Hosszútóti Ambrus és Béry István fia András leánya Erzsébet unokája - aki a saját és Béry István leányági leszármazottai (Béry István fia András leánya Erzsébet leánya Hosszútóti Julianna leánya 36