Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
II. fejezet: Batyk középkori története - Áttekintés
eredményt kapjuk, hogy nem sokkal maradt le mögöttük. Az 1474-ben a Szentgrótiak részeként említett 8 és 1/2 porta egy az átlagosnál nagyobb falura mutat, ha hozzáadjuk a Béry család és a türjei prépostság részeit is. A középkori Batykon kérdéses a templom léte is. A 14. század elején a pápai zsinat tizedadó kivetését határozta el egy tervezett keresztes hadjárat költségeire, amit a veszprémi egyházmegyében az 1330-as évek elején szedték be. Itt a környékbeli települések között található egy település, amelyet először „Boch" másodszor „Bozarek" alakban írnak. A kutatók ezt a települést Batykkal azonosítják. Sajnos ezen az egy alkalmon kívül nincsen templomemlítése Batyknak. Ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy volt itt templom, de nehezen bizonyíthatóvá teszi. Batyk földrajzi helyzete előnyöket is rejtett magában. A vízfolyásos, patakok és folyók szabdalta mocsaras terület nem csak hátrányt jelentettek. Kifejezetten előnyös volt ez a halászat és malomipar szempontjából. A batykiak halászattal is foglalkoztak, mint a 17. századi urbáriumokból kiderül. A legfontosabb előnye vizeknek a malomiparban mutatkozott meg. Általában a vízparti településeken vízimalmokat is találunk. Batykon az a nagyon kivételes eset állt fenn, hogy több malom is működött a falu határában folyó vizeken. Feltételezhető, hogy három malom is létezett Batykon. Az 125l-es adományozás szerint volt egy malma a türjei prépostságnak (a későbbi Kettősmalom), volt egy a Szentgróti, később a Hagymássy családnak (a későbbi Hármasmalom) és egy malmot átadtak a Béry családnak az 1299. évi osztozkodás alkalmával. Nem tudni, hogy ez azonos volt-e az 1322-ben a Béryek által a prépostságnak visszaadott Kettősmalommal, vagy esetleg egy rövidebb ideig működő harmadik malomról lehet-e szó. (A malmokról bővebben lesz szó a Malmok című fejezetben.) A faluban lévő malmoknak olyan jelentősége is volt, hogy megnőtt a falu átmenő forgalma, mivel a vízfolyásokban szegény Kemenesalja közelebbi településiről is jártak ide őrölni. Batyk egyik előnye az volt, hogy fontos utak mentek át részben magán a falun, részben annak területén. Az előnyös fekvéséből adódó lehetőségeket földesurai soha nem használták ki, nem kértek soha ide vámszedési engedélyt. (Az utak fejezetben erről a témáról bővebben lesz szó.) Batykról a jelenlegi ismereteink szerint nem vette a nevét egyetlen nemesi család sem. Egy olyan esetet ismerünk, amikor egy vitás ügyben megyei emberként jelölték Batyki Gergely fia Gegőt és Gergely fia Andrást. 86 Ez az említés azonban kétségesnek tekinthető mivel a hatalmaskodás Letenyéhez és Becsehelyhez kapcsolódik, ilyen esetekben pedig általában környékbeli, a helyzetet jól ismerő embereket szoktak kijelölni. Más a helyzet a jobbágycsaládok tekintetében. Mint fentebb láthattuk, kétszer is előfordult olyan eset, hogy jobbágy viselte vezetéknévként a falu nevét. 26
