Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
II. fejezet: Batyk középkori története - Hatalmaskodások
dások úgy történtek, ahogy azt a Sitkeyek előadták. 1469. április 18-án kelt oklevelében a vasvári káptalan szintén jelentette Mátyás királynak, hogy az országbíró korábbi parancsára tanúkihallgatást tartott, amely bebizonyította, hogy Béry András, Béry Boldizsár biztatására a Sitkey János és fiai által zálogjogon bírt Batyk nevű birtokon és Végeden hatalmaskodott. Batykon egy birtokrészt, Végeden pedig egy jobbágytelket foglaltak el. Ezért a feleket a királyi kúriába, a bíróság elé perbe idézték Szent György nyolcadára (1469. május 1-jére). A Béry család tagjainak Szentmárton birtokon adták át az idézést. A 16. század elejére már egymás ellen is követnek el hatalmaskodást két ágra szakadt család tagjai, az egyik ág tagjai elfoglalták a másik ág birtokait. 1518. augusztus 23-án, Budán kelt oklevelében II. Lajos király közli a kapomaki konventtel Béry János nemes panaszát, amely szerint már harmadik éve, hogy Béry István és fiai Ferenc és László a Zala vármegyei Batyk falujában lévő kúriájához tartozó szántóföldjeit használják, a részét Vadkert pusztában és Bér faluban pedig hatalmaskodva elfoglalták. 73 A király meghagyja a kapomaki konventnek, hogy küldje ki hites emberét, hogy ennek jelenlétében a királyi ember a panasz tárgyában tanúvallatást tartliasson. A hatalmaskodókat pedig törvénybe idézze meg a király elé. Nem sokkal a Mohácsnál bekövetkezett katasztrófa előtt még két hatalmaskodás említése ismert. Mindkét oklevélben adóügyekkel kapcsolatos hatalmaskodásokról van szó. 1521. február 28-án Kapornakon kelt oklevelében Hosszútóti György és Csány Balázs zalai alispánok Gergely kapomaki apátot - mivel kallosdi jobbágyai Lukács kapomaki plébános, a kapomaki tizedkés tizedszedőjének a kérésére Esseghváry Ferenc pápai vámagy megbízásából, felfeszítették Berekszói Hagymássy László és János jobbágyának, Batyki Lénárd pincéjének kapuját és az elmaradt dézsma fejében egy hordó bort elvittek Kallosdra - megidézték a kapomaki sedriára. írásba foglalják az Ollári János, Henyei Mihály, Kehidai Ambrus, Koppányi Benedek, Kallosdi Péter plébánosok, Szoboszlói Albert szolgabíró, Szoboszlói Imre deák és a Hagymássyak nevében Ferenc, szentgróti vámagyuk által november 31-én Kallosdon megkötött békés egyezséget, amely szerint a tized lefizetése után a hordó bort visszaadták Batyki Lénárdnak, és kétszáz forint bírság terhe mellett megszüntették a pereskedést, okleveleiket érvénytelennek nyilvánítva, kétszáz forint előzetes bírság terhe alatt. 74 Lehetséges, hogy az 1424-ben Udvarnokon említett Batyki nevű jobbágyok említéséhez hasonlóan itt is csak egy Batykról elszármazott jobbággyal van dolgunk. 1526-tól 1529-ig Szentgróti Hagymássy János a szentgróti vár tisztviselőjével, Tekenyei Thassol Jánossal és embereivel a veszprémi püspökség Szentgróti tizedkéséhez tartozó Bárba, Kisvásárhely, Dabronc, Felső- és 22
