Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

Batyk malmai

Batyk malmai Batyk életében az Árpád-kor óta egészen a 20. század közepéig nagyon jelentős, meghatározó szerepet töltött be a malomipar. 1251-ben, tehát már az első említés alkalmával a falu egy részét a rajta lévő malommal együtt adományozzák a türjei prépostságnak.

397 Ez az 125 l-es említés azt is bizonyítja, hogy már sokkal korábban is állt itt malom, amit a Tűrje nemzetség tagjai építtethettek. Valószínűleg a magyarok itteni letelepedését is az indokolta, hogy megfelelő volt a hely malmok létesítésére. 1299-ben pedig az is kiderül, hogy már nem csak egy, hanem két malom is van Batyk területén. Ekkor a Tűrje nemzetségből származó rokon családok tagjai megosztoztak nemzetségben birtokaikon. Az osztozkodásról szóló oklevél elmondja nekünk, hogy több malom is van Batykon, amelyek közül az egyik a Szentgróti családhoz tartozó bizonyos nemesé. Ez a szóban forgó malom ekkor még egykerekű volt.

398 A későbbi forrásokban is folyamatosan szerepelnek a batyki malmok. A 14. század elejétől kezdve már a nevüket is megismerhetjük. 1322-ben a jogtalanul elfoglalt batyki birtokot a „Kettős''' nevű malommal együtt kapta viszsza a türjei prépostság.

399 1393. január 2-án egy osztozkodás során a Szentgróti családnak jutott Batyk falu határában lévő, a „Hármas" nevű malom.

400 Tehát nagyon kömiyen megállapítható, hogy a türjei prépostság malmát „Kettős malomnak, a Szentgróti család malmát pedig „Hármas malomnak'''' hívhatták akkoriban. Ezek közül a Hármasi malom neve egészen napjainkig fennmaradt, a Kettősmalom később megszűnt és egy másik patakon építették újjá, aminek a neve 19. századra Pinkóczi malom lett. Szerencsére a nevek azt is elárulják, hogy milyen felépítésű malmokról van szó. A Kettős malomban két malomkerék, a Hármas malomban pedig három malomkerék működött. A malomkerekek csak alulcsapók lehettek, ami annyit jelent, hogy a víz a malomkerék alatt elfolyva hajtotta meg azt. Hogy a szárazabb időszakban is rendelkezésre álljon, mindig megfelelő ereje legyen a víznek ezért a folyókat gátak építésével duzzasztották fel, így halastavakat alakítva ki. A 17. században említik is a Kettősmalom gátját és a fölötte lévő halastavat is.

401 A malomipar mellett folytatott halászatra utal az is, hogy az 1659-ben készült urbárium szerint a malomban lakó Molnár Mihály és az öccse Benedek Karácsonyra többek között egy vödör menyhalat is tartozott adni urainak.

4 2 Az 1393-as oklevél szerint a Hármas malom egy házban őrölt, ami talán annyit jelenthet, hogy nem finomította le a megdarált gabonát lisztté. 1656-ban azt írják róla, hogy a malomba „egy bokor kű kívántatik'" azaz talán a régi, megkopott őrlőkő helyett új malomkőre volt szükség.

403 143