Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

Az iskola

sziból, amilyen terem. A tanításért minden gyermektől - akitől a fizetés kitelik - van 15 krajcárja, és télen minden gyermektől az iskola fűtésére Szent György napig reggel és délután egy darab fája. Orgonálásért és éneklésért misénként 15 krajcár jár neki. A mester ház fenntartása és javítása a község feladata. Az iskolaépület elég nagy, jó állapotban van, ezt is a helységbeliek építik. 1838-ban „méltóságos gróf Batthyány János öz\'egyének meghatalmazottja' bejelentette, hogy a grófné batyki lakosoknál lévő 1102 Ft [ezt 1834ben segélyként adta át] tőkepénzét az iskola szükségeire, iskolai könyvekre és a mester állapotának javítására ajándékozza oly módon, hogy a tőke után járó kamat felét évente az iskola belső készületeire és könyvekre, második felét pedig a szegényebb gyermekek - a jobbágyok közötti különbségtétel nélkül ingyenes tanításáért a mester megsegítésére fordítsák, azon kikötéssel, hogy a pénz kezeléséről évente a templom számadása között nyilvántartást vezessenek. 1859-ben a plébános vette át az alapítvány kezelését, ami a legnagyobb lelkiismeretességgel történik. Az 1870-es évekig biztos, hogy folyamatosan működött az alapítvány.

388 A 18-19. században a tanító látta el a helység jegyzőjének a feladatát, ő foglalta írásba a különböző ügyeket. 1839. augusztus 6-án Katona György jegyző állított ki panaszlevelet Batyk lakói nevében, mivel a járási szolgabíró jogtalanul 19 botütést méretett a bíróra. A megyegyűlés megállapította, hogy a főszolgabíró elleni „méltatlan" panaszt nem a bíró, hanem 80 helységbeli tette, kiküldi Csillagh Lajost és Tolnay Károlyt, hogy vizsgálják ki, kinek a felbujtására, ki által íródott a panaszlevél.

389 1842. március 3-án a vármegyei közgyűlés előtt Takácsi András batyki iskolamester tiszti vizsgálatot kért a falubíró ellen a „rajta elkövetett méltatlanság és Isten elleni káromlások" kivizsgálására.

390 1864. június 26-án délután a faluval együtt a tanítói lak is leégett.

391 1891-től kezdve vita folyt a zalabéri egyházi iskola ügyében. A falu meg akarta szüntetni az iskola egyházi tulajdonát és közös kezelésébe akarta venni, de bővíteni is akarták az iskolát és a tanítólakot. A község és a plébános között hosszas vita és pereskedés támadt. Az ügybe külső birtokosként Batyk és Véged is belekeveredett, mivel nem akarták megfizetni rájuk kivetett költségeket. 1893-ban a főszolgabíró elrendelte az iskola építési költségeinek beszedését és befizetését, amelyre Takáts Imre batyki, és két végedi lakos fellebbezést nyújtott be. Az alispáni liivatal ennek ellenére elrendelte a befizetést, szükség esetén pedig végrehajtás utján történő beszedést. A pereskedésnek csak 1894-ben lett vége.

392 Batykon 1925-ben, mint római katolikus felekezeti, elemi iskola működött az intézmény, 2 tanteremben 2 tanerővel. 1926. október l-jén 40 évi 140