Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 20. század eseményei

körjegyző és Perom Tibor jegyzőkönyvvezető. Megtárgyalva az államosított iskola helyreállításának ügyét, megállapították, hogy a munkák már augusztus 23-án elkezdődtek és terv szerint 27-én befejeződnek, így nincs akadálya a szeptember l-jén kezdődő tanításnak. Az iskola államosításával párhuzamosan, július 3-án megalakult a Népi Sport Bizottság is. Ennek a tagjai között - egy fő pártonkívüli kivételével - már csak MDP-hez tartozókat találunk. A megalakult Sport Bizottság volt hivatott a község sportéletét irányítani.

359 A gazdaságban bevezetett tervgazdálkodás elérte az első eredményeit is. 1948. augusztus 27-én Adorján Gyula körjegyző jelentette a járási főjegyzőnek a következőket: A felügyelete alá tartozó községekben az iskolák rendbe hozása társadalmi munkával megtörtént. A hároméves tervből Batykon megvalósult az utcarendezés 8.000 forint értékben, a községházára és a körjegyzői irodába különböző dolgokat szereztek be 2.000 forint értékben és a hadműveletek során megsemmisült irodai felszereléseket pótolták 300 forint értékben. A Tapolca-Vasvár útvonalon 200 méter hosszban nagyobb mértékű útjavítást végeztek összesen 200.000 forint értékben. Tervbe van véve a községháza tatarozása és az apaállatok istállójához kút létesítése.

360 Ekkor már megjelentek a kommunista rendszer első népellenes intézkedésének az eredményei is. ugyanis a jegyző jelenti a községben uralkodó politikai hangulatot is! (Ez a hangulatjelentés egészen az 1989 utáni rendszerváltásig szokás volt, eddig készítették a szigorúan titkos jelentéseket a pártvezetők részére.) 1950-re teljesen átalakult az ország közigazgatási rendszere. Az 1950. évi I. törvény szerint megszűnt a korábban a falu irányítását végző falubírói rendszer, helyette szovjet mintára tanácsok alakultak. Ezek a tanácsok egy erősen központosított rendszert képviseltek, szinte semmilyen önkormányzati joguk nem volt ezután a falubelieknek. A Batyk Községi Tanács V.B. első elnöke Lisztes Jánosné, az első V.B. titkár pedig a korábbi körjegyző, Adorján Gyula lett. (A későbbi tanácsi tisztviselők felsorolása megtalálható a mellékletek között.) Az önkormányzat átalakításával párhuzamosan folyt a mezőgazdaság átalakítása is. Már 1949-ben megkezdték a szovjet mintájú „kolhozok" létrehozását. Ennek során először augusztus 18-án majd, 1950. január l-jén alakult Batykon kolhoz „Vörös mező™ néven. Az első szövetkezetekben leginkább a földosztásból kimaradt nincstelenek és a törpebirtokosok voltak. 1951-től kezdve azonban erőszakos kampány bontakozott ki a termelőszövetkezetesítés mellett. A közép és nagyobb birtokos gazdákat erőszakkal és adminisztratív eszközökkel kényszerítették a Tsz-be. A szövetkezetekbe beállni nem akaró gazdákat „kuláknak" nevezték és rájuk hárították a felelősséget az ellátás akadozása miatt. A „néphatalmí" ÁVO illetve ÁVH zaklatta a kulákoknak nevezett gazdákat, a padlásaikról az utolsó szem gabo125