Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 20. század eseményei

na robbant, az üvegek betörtek. Németh Ferenc házának az alapja megrepedt, tűzfala ledőlt. Laki Jánosné háza leégett és egy része összeomlott. Németh Károly (Herceg) háza leégett és összedőlt. Sörös Géza házát aknatalálat érte.

339 A zalabéri plébános szerint a zalabéri és zalavégi templom sértetlen maradt, de a batyki templom tornyát lesodorták az ágyúlövedékek, a falon sok puskagolyónyom látható. A templom belsejét szétdúlták és megbecstelenítették, az otthagyott silányabb ruhaneműt elvitték. Az értékesebb misemliakat és kelyheket elrejtették, így azok megmaradtak. A batyki iskola falán aknarobbanás miatt nagy rés tátongott. Az épület megrongálódásán kívül nagy károsodás érte az iskolát a megszállás előtt is. A beszállásolt katonák feltörték a szekrényeket, szétszórták a könyveket, naplókat. A megszálláskor elpusztultak a fizikai felszerelések. A harcoló szovjet csapatok átvonulása során nem volt tapasztalható különösebb erőszak, azonban a nyomukban érkező megszálló erőkre általános panasz volt, hogy hajtóvadászatot tartottak a nők után, még gyermeklányokat is megerőszakolták. A front elől a környékbeliek egy része a zalabéri és aranyadi hegyre menekült, azonban a harc után vissza kellett térniük, részben mert a házaikat a ,felszabadító, hős szovjet katonák" teljesen kifosztották, részben pedig azért, mert a hegyben sem voltak biztonságban, a részegeskedő, bort kereső katonák ott is zaklatták őket. A zalabéri plébános emlékei szerint a falubeliek zsúfolásig megtöltötték a templomot, amikor a helyreállítás után újra megáldotta, „pedig a leányok és a fiatalasszonyok nem is voltak ott, mert egy csoport katona megjelenése miatt elbújtak. A tőlük való rettegés akkor sem szűnt meg, mikor a német fegyverletétellel megszűnt a háború."

34 A szocializmus évei idején ^felszabadításnak nevezett, azonban a valóságban megszállásnak tekinthető esemény utáni nagyon nehéz napokról nem is lehetett szólni, holott az orosz katonák minden mozdíthatót elloptak és rengeteg erőszakosságot követtek el, semmivel sem voltak jobbak mint a németek. A harcok elvonulása után hamarosan, 1945. április l-jén megalakult a járási Kommandantlira Zalaszentgróton, amelynek parancsnoka Alexandr Strigin gárdakapitány volt. Ehhez a parancsnoksághoz tartozott az a katona is, akit a hármasi malomban hagytak őrként, mivel a felrobbantott hidak újjáépítéséig itt és zalabéri malomnál vert pontonhídon lehetett átkelni a Zalán. A zalabéri plébános feljegyzései szerint „sokat garázdálkodott a Hármasi malomban őrnek alkalmazott orosz katona, akit a főmolnár 20 éves tisztviselő fia egy kislány molesztálása miatt agyonlőtt. A fiút rövid úton kivégezték, apja sokáig letartóztatásban volt" Az ügyben 1945. május 2-án a zalabéri körjegyzőség értesíti a batyki körjegyzőt, hogy a Batykhoz tartozó Hánnas malomban tartózkodó orosz katona halálának ügyében, a haláleset körülményeinek tisztá119