Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
II. fejezet: Batyk középkori története - Batyk és környéke az Árpád-korban
egy oklevélben. 23 A keletről szomszédos Tűrje a környék talán legrégibb települése. Mint fentebb láthattuk, itt már a tatárjárás előtt állt a premontrei szerzetesrend monostora és temploma. Az első írásos említése 1234-ből származik, ekkor „Gurld" néven szerepel a falu. 24 A déli szomszéd Tüskeszentpétert 1301-ben említi egy oklevél „terra Sancti Petri" néven. 25 Aranyad csak nagyon későn, 1455-ben szerepel először az írásokban. 26 A szomszédos Zalaszeg falut - aminek a helye a mai Csúszódombon található szintén a 13. század folyamán, 1275-ben említik először. Ezt a falut is elpusztította a török és soha sem épült újjá. 27 A Zala folyó másik partján fekvő Zalabérrel mint faluval 1254-ben találkozunk, amikor „Beer" néven szerepel. Megemlítik viszont 1247-ben a Zalabérbe vezető utat. 28 A Zalabér fölötti dombokon létezett a középkorban egy Vadkert nevű település is. Ennek a falunak a helye valahol a mai Szent Antal hegyi kápolna környékén lehetett. Oklevélben 1247-ben szerepelt először „Vodkerth" néven. 29 A már említett Barlabáshidát a környék több településéhez hasonlóan 1247-ben említik először oklevélben. Ekkor két malom és egy híd is volt a faluban, amin vámot szedtek az utazóktól. 30 A már szintén említett Bozol a középkor folyamán még önálló falu volt, 1247-ben említik ,ßozooF' néven. A török pusztítások következtében a 17. századra teljesen elpusztult, majd újjáépült, de ekkor már, mint Zalabér része. 31 A közeli Vas megyei falvak közül a mai Baltavár falu elődjét. Martonfát 1247-ben említik egy oklevélben ^íortunus" néven. A falu eredeti helye valahol a mai baltavári szőlőhegy táján volt, csak a 17. században költöztek a lakói a mai helyre és lett a település neve Baltavár. 32 A Baltavárral egyesült Kisbérrel a 13. század elején találkozhatunk oklevélben. Az oklevél keltezést nem tartalmaz, ezért a pontos keletkezési dátumát nem ismerjük. Széplakot 1295-ben említi meg egy oklevél „Zeplak" néven. Erről a faluról vette előnevét a később Batykon is birtokos Botka család. 34 A Szajki erdő a benne egykor létezett faluról, Szajkról kapta a nevét. Mára már csak az egykori falu neve maradt fenn. A falu 1268-ban már szerepel egy oklevélben, mégpedig „Zouajk" néven. 35 Hosszúpereszteg több középkori faluból tevődött össze. Első írásos említése az 1268-as évből való, amikor is „Perezteg"nek hívják. Bögöte csak 1387-ben szerepel egy oklevélben, amikor „Buguche" a neve. 37 A fentiekből megállapítható, hogy a 14. század elejére már szinte mindegyik környékbeli faluról van adatunk. A felsorolt települések közül azonban nem mindegyik tudta kiheverni a török korban elszenvedett pusztításokat. A kora Árpád-kori és középkori települések nagysága jelentősen elmarad a mai falvak nagysága mögött. Akkor még a csak néhány szolgacsalád által lakott házcsoportot is falunak - latinul possessiónak vagy prédiumnak nevezték. A középkorban a 10-20 házból álló falvak számítottak átlagosnak. II
