Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A földek tagosítása és a jobbágyfelszabadítás

Az a szegény gazda, akinek háza nem volt biztosítva de leégett a csalókéval együtt, teljesen tönkrement. A sok tűzeset miatt a falubeliek ellenlépéseket is tettek, hogy megtudják magukat óvni a nagyobb károktól. Iratok hiányában nem tudjuk, hogy mikor alakult meg az önkéntes tűzoltóegylet Batykon. Annyi bizonyos, hogy az 1887. augusztus 7-én délután 1 óra után Okolicsányi Dénes birtokos Véged határában lévő Okoli majorjában kiütött tűz oltásánál már a végediek és zalabériek mellett a batyki tűzoltók is megjelentek, próbáltak segíteni a fecskendőikkel. Ugyancsak részt vettek a batyki tűzoltók az 1888. szeptember 23án. Végeden keletkezett tűz oltásában.

306 Tehát már korábban, valamikor az 1880-as évek elején kellett létrejönnie a szervezetnek, az évtized végére már a kellő felszereltségük is megvolt, hogy nemcsak saját falujukban, hanem a szomszédos falvakban is segíteni tudjanak. 1888. február 25-én készült el Batyk község szervezési szabályrendelete, ebben szabályozták a község közigazgatását, lakóinak jogait, kötelességeit. Az előre elkészített, sablonnyomtatvány az általános szabályokat tartalmazta, csak a helyi adatokat kellett behelyettesíteni. A leírás szerint Batyk területe 1415 hold, lakossága 950 fő, hozzá tartozott a Hármasi malom, a Pinkóczi malom valamint az István major. A rendelet szerint a község 12 képviselőt állíthatott, 6 képviselő a legtöbb adót fizetők közül került ki, 6 képviselőt pedig a falubeliek választottak hat-hat évre. Az elöljáróság a bíróból, helyettes bíróból, két tanácstagból és a körjegyzőből állt. A község szolgái voltak a kisbíró, az éjjeli őr és a küldönc. A bíró 40 Ft, a jegyző 400 Ft fizetést kapott, amiből a falunak 80 Ft-ot kellett kifizetnie. A határozat hitelesítését Jakab Károly bíró, Perom József, Takács Imre esküdt és Hernits Iván (?) körjegyző végezte.

307 A rendeletet Zala vármegye törvényhatósága 1889. október l-jén hagyta jóvá. A 19. század végén kezdték egyre jobban kiépíteni a közutakat, ebben az időben lett lekövezve a Batykon átvezető főút is. A közlekedésben egyre nagyobb teret hódított a vasút is, amely a környékre a kiegyezés idején ért el, megépült a Szombathely-Nagykanizsa közötti vasútvonal. Batykra csak a 19. század vége felé jutott el a vasút, amikor építeni kezdték az Ukk-Csáktornya közötti vonalat. Az érintett batyki területek tulajdonosaitól a földet megvásárolták vagy kisajátították a vasúttársaság emberei. Az építés annyi segítséget jelentett, hogy a szegényebb, kevesebb földdel rendelkező falubeliek és környékbeliek napszámosként (kubikosként) elszegődhettek vasutat építeni. A vonalon a forgalom 1890. október 12-én ünnepélyes körülmények között indult meg. Hiába vezetett át azonban a vasútvonal Batyk területén, a két szomszédos falu. Tűrje és Zalabér kapott vasútállomást. Batykon ekkoriban meg106