Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A reformkor és a szabadságharc batyki eseményei

szálya is a megye elé kerülhetett. 1842. március 3-án a közgyűlés Takácsi András batyki iskolamester batyki bíró elleni panasza ügyében tárgyalt. A mester tiszti vizsgálatot kért a „rajta elkövetett méltatlanság és Isten elleni káromlások" kivizsgálására. (Sajnos a jegyzőkönyvben konkrétumot nem írnak az ügyről, még a bíró neve sem derül ki belőle.)

294 1843. szeptember 18-án a megyegyűlés a batyki és végedi lakosok panasza kivizsgálására Csillagh Lajos másodalispánt nevezte ki. A két falu lakói a Hármasi malom zúgója által a merkőcei rétjeikben okozott kár kivizsgálását és a Hármasi malom vízszintjének a leszállítását, a batyki faluvégen alul lévő patak folyásának kiigazítását is kérték. 1844-ben a faluk lakóinak a közmunkákkal kapcsolatban adódtak problémái. Június 10-én a Batyk és Véged falubeliek az út csináltatás miatti túlzott terheléseik miatti panaszkodtak. Augusztus 12-én a vármegyei közgyűlés előtt Septey Ádám szolgabíró ellen tettek panaszt, miszerint ő a „közmunkára szerfelett lett szorításukat" intézi. Septey Ádám nyilatkozatából kiderül, hogy érdemtelenül panaszkodtak rá, mivel erejükhöz arányosan állapította meg a közmunkát, a készítendő rendes országutak csinálását, a munkánál figyelembe vette a tűzvész által okozott káraikat is. Septey szerint a batykiakat a jegyző bujtotta fel azzal a reménnyel való kecsegtetéssel, hogy az útcsinálás alól fel lesznek mentve. Ezért a vármegye kiadta Tolnay Károly főszolgabírónak, hogy a batyki jegyzőt a „bujtogatásért a helyszínen keményen dorgálja meg, és a jövendőkre a fenyíték terhe alatt azoktól eltiltsa". 1845-ben újra az elmaradt kifizetések ügye került terítékre, mert november 10-én tárgyalta a közgyűlés a batyki adózók kérelmét, amelyben a tiszti fuvar bére fejében járó 164 Ft 53 krajcár és a szállásbérüljáró 98 Ft 41 krajcár kifizetését kérik.

295 Az 1840-es évekből több bírói számadás is fennmaradt, amelyekben Batyk falubírói elszámoltak a vármegye felé az általuk beszedett adókról és egyéb pénzekről. 1843. október 30-án készült el Perom József, az 1842/43. évi számadása, ami összesen 99 adózó névsorát és a rájuk kivetett adót tartalmazza. A beszedett 383 Ft hadiadóról és 366 Ft házi adóról Perom József az új bíró. Tóth József és a képviselőtestület: Bognár Ferenc, Pogacsics Ferenc, Varga József, Perom László, Szilasi József, Laki József esküdtek valamint Jakab Ferenc, Kovács György, Bus Gergely, Rózsa János, öreg Vincze András, Rúzsa József, Könnyid János, Takács László, öreg Varga Péter, ifjú Varga József, Kiss György, Vidák István, Koller János, Horváth György előtt számolt el. 1844-ben készült Tóth József, az 1843/44. évi számadása. Az általa beszedett királyi adó 182 Ft 45 krajcár a hadiadó 322 Ft 16 krajcár volt. Az elszámolásban szerepel Bognár Mihály 1841. évi bírónak a 4 Ft 38 krajcáros tartozása is. Az elszámolásokat Takácsy András hites jegyző készítette el. 1846-ban készült el Rózsa József 1845. évi számadása. A beszedett adó ösz99