Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

II. fejezet: Batyk középkori története - A falu kialakulása és nevének eredete

Az 1251-ben kiállított oklevelek ellenére is csak három év múlva juthatott hozzá új birtokaihoz a türjei prépostság. A korabeli jogviszonyok szerint ugyanis csak úgy foglalhatta el jogszerűen a birtokát a megadományozott, hogy a király embere és valamely hiteleshely kiküldötte a birtokon a szomszédok jelenlétében felolvasta az adománylevelet és a határok bejárásával beiktatta a birtokba, lia ennek nem mondott ellene senki a megjelentek közül. Erre a procedúrára került sor Batykon 1254. október 17-én. Ekkor IV. Béla király parancsára Tekenyei János fia Dénes királyi ember a vasvári káptalan tagjának, Jakab őrkanonoknak a jelenlétében beiktatta a türjei prépostságot a birtokba. Az ünnepélyes beiktatáson a rokonok és a szomszédok között megjelent Szentgróti Dénes és Béry Pósa is.

12 A beiktatás alkalmával megjárták a birtok határait is. Eszerint a falun egy patak folyik keresztül, aminek a neve Batyk-patak. Ettől a pataktól keleti irányba indultak el és mentek egészen addig, amíg a Zala folyóhoz nem értek. A Zala folyó partján nyugati irányba fordultak és mentek addig, amíg egy másik patakig nem jutottak, aminek a neve Ágas-patak. Ennek a pataknak a partján északi irányba mentek, amíg el nem értek Zlaudus püspök falujáig.

13 Ez a Batykkal határos északi falu az akkori Véged, a jelenlegi Zalavég.

14 Mivel akkor Batyk nem a jelenlegi helyén feküdt, hanem a mostani Pusztabatyk nevű dűlőben, ezért a helyek a következőképpen azonosíthatók a mai helynevekkel. A szóban forgó két patak közül a Batyk nevű patak a jelenlegi Berek-patakkal, az Ágas-patak pedig a kertek alatt folyó jelenlegi Szajki- vagy Csörgető-patakkal azonos. Ez az említett Ákos özvegye által ajándékozott terület azonban nem volt azonos a teljes Batyk falu területével, mivel azon a későbbi időkben a Béry és a Szentgróti családnak is volt birtoka.

15 Az özvegy tehát csak a reá eső részt adta a türjei prépostságnak. Mint az első említésekből látható a falu neve az Árpád-kor óta egészen napjainkig folyamatosan Batyk. Az első oklevelekben ez a név „Bogk" és ,ßogc" alakban szerepel. A nyelvészek szerint a falu neve puszta Árpád-kori személynévből keletkezett magyar névadással. A név alapja a régi „Both" személynév lehetett aminek a kicsinyítő képzős alakja lehet a ,ßogk" alak.

16 Karácsonyi János nemzetségtörténeti munkájában azt írja, hogy „a középkori íródeákoknak ugyancsak meggyűlt a bajuk, mikor a régi magyar »Tyür/ye« szót latin betűkkel akarták kifejezni" Nos, ugyanez vonatkozik a Batyk névre is, nem csak a Tűrje nemzetség nevére. A középkortól a 19. századig szinte számtalan változatban írták le a falu nevét az okiratokban.

18 Az íródeákoknak a lágy „ív" mássalhangzó érzékeltetése okozta a problémát. A névváltozatok azt mutatják, hogy a 13-14. században még következetesen „o"-val, ,ßogti"nak írják és talán „Botyk"-пак ejthették a falu nevét, csak a 15. század elejére kezdik a jelenlegi kiejtés szerinti Batyknak mondani a nevet. Az korabeli 9