Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - A török idők

Salomváron, ezeken kívül még volt része egy malomban is, mely a Zala fo­lyón működött. A felsorolt javakat átadta vejének, Zyli (Szili) Jánosnak. Ar­ról nem szól az írás, hogy neki még hol és mennyi maradt. 1549-ben a Raykiak tovább növelték pacsai birtokaikat, miután Ormándy Mihály a sajátját rájuk ruházta. 2 Szerettek volna még cserélni a pacsai Szentes Tamással is, ettől azonban a Darabosok eltiltották őket. Arra is van példa, hogy egy nemesi család azért zálogosította el egyes birtokrészeit, hogy lánya kiházasításának költségeit biztosíthassa. Mindössze egy pacsai jobbágytelket és a szőlőt tartotta meg. 3 1552-ben elesett Veszprém, így az egyházmegye török fennhatóság alá került. Az ellenség által gyakran feldúlt földek települései elnéptelenedtek, a templomok hívek nélkül maradtak, így nem volt, aki fenntartsa őket. Gazda nélkül maradva egy darabig még dacoltak az idővel, majd lassan romlásnak indultak. Az egyházlátogatások során ezt jegyezték fel Pacsáról, Igricéről és Isaborról is. 4 1556-ban új család jelent meg a faluban. Miután Zepethky (Szepetki) János és Márton hűtlenség hírébe esett, katonáik és birtokaik, többek között pacsai és isebori részek is, adományozás címén Csányi Ákosé lettek. 5 Az 50-es évektől egyre gyakoribbá vált az adományozott, zálogosított vagy vásárolt birtokrészek pontos megjelölése. 1557-ben egy pacsai özvegy, Csapó Dénesné eladta Thythowsy (Tüttősi) Benedeknek 1,5 hold földjét, mely két tagban volt: az egyik „Fewsewzel" (Felsőszél), a másik a „Thelek" (Telek) nevű dűlőben. 6 A rétek is gyakran kaptak dűlőnevet; a pacsai Szentes Tamásról tudjuk, hogy egy puszta jobbágytelket az „Egres"-en és 6 falcastrumnyi (1 falcastrum « 200 D) rétjét a „Zeleesreth"-en nővérének adományozta. 7 Már ebben az időben jelentős értéket képviselt a szőlő, gyakran adták­vették, adományozták, cserélték a legnehezebb körülmények között is. A pacsai szőlőhegyen még az isaboriaknak is volt birtokuk: Perty Ferenc az ot­tani Thenke testvérektől vásárolta meg az akkor már Thenke szőlősnek neve­zett, régóta elhanyagolt területet. A szomszédságában a pacsai Szent György egyház birtoka volt. Az új tulajdonos hamarosan túladott az új szerzeményen, amelyet aztán a Lengyelfaluból való Szabó István vásárolt meg. 8 A 60-as években a hegyvámlajstromon 32 szőlősgazda neve szerepel. 9 Zepethky János nevéhez is fűződik egy birtokadományozás: Isaborban „egy puszta jobbágy helyet 12 hold szántóval és a Pachai szőlőhegyen Peterzolei (Péterszőlője) nevű szőlőt" adományozott a Darabos családnak. 10 A „Peterzolei" már nyilván kialakult dűlőnév volt, hiszen az akkori tu­lajdonos, a Zepethly család is már így kapta vagy vásárolta. A terület való­színűleg hosszabb ideig egy Péter nevű birtokos tulajdonát képezte. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom