Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Pacsa és környéke története a középkorban - Személynevek alakulása a középkorban

zonyult, akkor együtt használták az apáéval: 14. sz. Pacsai János fia Illés Szabari Atyusz fia János Bonyolultabb volt a nők névadása: 14. sz. Pacsai Ond fia János lánya Kata 16. sz. Lengyeli Mihály felesége Anna

27 A névadás különböző változatai még sokáig együtt éltek, de a családi nevek száma egyre bővült, ezért nem volt szükség a három vagy többelemű névre, így a 15. századtól egyre nagyobb számban jelentek meg a mai értelemben vett kételemű nevek: 15. sz. Ányos Balázs 16. sz. Ács Balázs Az még gyakran előfordult, hogy a módosabbak, akiknek családja több helységben is rendelkezett birtokkal, s ha a családban több azonos nevű is akadt, megkülönböztetésként a falu nevét is hozzátették családnevükhöz: 16. sz. Apáthy Illés Márton Pacsai Szentes Tamás

28 A családi névként is használt keresztnevek mellett továbbra is találunk foglalkozásra utalókat: 15. sz. Pacsai Csapos Benedek.

29 A 16. századra már egyre általánosabbá vált a kételemű nevek használata, amelyek természetesen öröklődtek is, az utódok viselték az apa nevét. A nők a névadásban is hátrányos helyzetben voltak, sokkal később kaptak kételemű nevet, mint a férfiak, a ,,-né" pedig csak a 15. századtól található meg. A szegényebb népcsoportok nevével az írásos forrásokban ritkábban találkozunk, de tudjuk, hogy a kételemű nevek az ő köreikben később terjedtek el, mint a gazdagoknál. Jobbágynevek elsősorban a hegyvámlajstromokban fordulnak elő, de azok már abban az időben születtek, mikor a kételemű nevek általánosan elterjedtek. íme néhány név az 1780-as hegyvámlajstromból: Pacsa Öregh Ágh János Boros István Czoma Márton Kovács „Máttyás" Kömíves Antal Zuggó János Tüttős Sabján János Könczöl László Ács Albert Bankó Péter Igrice Gerencsér János Веке Pál Cziráky Ferenc Vörös Mihály

30 Az előbbi nevek már a mai névadási gyakorlatnak felelnek meg. 41