Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Pacsa és környéke története a középkorban - Pacsa község története a középkorban

A község határának birtoklásáért évszázadokig tartó küzdelem kezdődött, különösen az után, hogy a király kezéből kicsúsztak a várföldek, és folyamatosan kialakult, majd megerősödött a nemesi vármegye. A kehidai nemesek azt kérték a királytól, hogy saját ügyeikben maguk dönthessenek. A közülük választott tisztségviselőt szolgabírónak nevezték el, akinek feladatköre hamarosan összefonódott a megye tevékenységével, ezért esküt kellett tennie a megyei közgyűlés előtt. Szerepe annyira felértékelődött, hogy az ispánok feladatainak megnövekedtével egyre gyakrabban ő ment ki a határjárásokra. A megyei ítélőszék állandó tanácsa mellett sokszor szerepeltek bírótársként az ott megjelent nemesek. Számuk eleinte változó volt, csak a 16. századtól állapodtak meg 4 főben. Tudomásunk van arról, hogy 1357-ben két pacsai nemes is tagja volt a testületnek: Pacsai István és Pacsai Márk fia, Pető. Pacsai István 1351-ben alispán is volt.

11 Az ítélőszékek eleinte Kapornakon és Tapolcán, a 15. századtól pedig másutt is működtek. Ezzel függött össze a járás fogalom kialakulása is, amelyen a kérdéses ítélőszékhez tartozó területet értették. Hosszú ideig oda is írták a községek neve után, hogy melyik járáshoz tartoztak; Pacsát a kapornakiba sorolták.

12 A község történetének jelentős eseménye volt, hogy 1356-ban Gersei Pető mester megszerezte a hetivásár tartásának jogát.

13 Holub szerint a Zalalövő melletti Pacsa kapott 1356-ban vásárjogot: névszerint a „Nádasdi Mákvai Márk fia Pető".

14 A 14. században felgyorsultak a birtokcserék; jellemző módon öröklés, ajándékozás vagy pereskedés juttatott valakit új földterülethez, de néha erőszakos földfoglalásra vagy békés megállapodásra is akadt példa. így pl. 1352ben Pacsai János fia István mester és Káli János mester megegyezés alapján megfelezett egy hegyi erdőt Dúsnak, Kál és Rajk között. A nagyobb ügyek gyakran egészen a királyig eljutottak. 1354-ben a nádori közgyűlésen többen perbe fogták Pacsai Istvánt, és azzal vádolták, hogy Pacsán levő birtokait jogtalanul foglalta el. Ezt ő cáfolta, és felmutatta Atyusz comes adományozó levelét. Az ellenfeleknek ez sem volt elég, az állították, hogy az ifjabb István király őket is nemesi rangra emelte. Végül a nádori közgyűlés úgy döntött, hogy Pacsai Istvánt visszahelyezi birtokaiba, mivel kiderült, hogy ellenfelei nemesi oklevelei hamisítványok voltak. Az is előfordult, hogy a felek már a birtok megszerzése előtt megegyeztek a tulajdonlás kérdésében: a két zalai Atyusz család és Pacsai István rokonai úgy döntöttek, hogy amennyiben sikerül megszerezni Pacsa és Sziget birtokokat, azokat megfelezik.

15 1375-ben a király ismét beavatkozott a földszerzési küzdelmekbe. Nyil35