Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az iskola története - Az iskola megépítése

erősebbre cserélte ki. Landi tanító úrnak, az új lakás várományosának is volt kérése: mivel a létesítményhez szivattyús kutat terveztek, kérte, hogy a neki szánt lakásba saját költségén bevezethesse a vizet. Kérését örömmel teljesítették.

6 Az építkezés üteme minden várakozást felülmúlt: júniusban már fizetni kellett az első részletet, 8.000 koronát. Ez már nem ment egyszerűen, mert sok hívő nem tudta kifizetni a kivetett összeget. Az iskolaszék felszólító határozata sem használt; a jegyzőt kellett megkérni, hogy erélyesen figyelmeztesse őket, ami bizony szükséges is volt, hiszen a korábbi szándék ellenére nagyon meg kellett terhelni az egyházközség tagjait. Az iskolaszék 33.914 koronát, a 12.300 koronás évi adóalap 270%-át vetette ki, ezt azonban a nem fizetők miatt hamarosan 350%-ra kellett emelni. Az adózók számára csekély vigasz volt, hogy részletekben is teljesítették fizetési kötelezettségeiket. Közben az iskolaszék mindenhonnan kért támogatást, ahonnan csak remélhetett. Jelentős összeg érkezett a veszprémi püspökségtől és a VKM-től: mindkét helyről 5.000 koronával segítették a falu iskolájának építését.

7 A kivetett adót e támogatások ellenére sem csökkentették, mert úgy gondolták, hogy az iskola felszerelésére és a plébánia épületének esedékes javítására kell felhasználni az összeget.

8 Úgy látszik, az iskolaszék tanult a tüttösi iskolatűzből, és még az építkezés befejezése előtt 12 évre biztosította az épületet a bekerülés összegére. Az I. világháború kitörése itt is éreztette hatását: Landi Ferencet 1914ben behívták katonának, de olyan hirtelen kellett bevonulnia, hogy az építkezés ügymenetét nem tudta átadni senkinek, s az iskolaszék csak nehezen érte el, hogy e célból néhány napra hazaengedjék.

9 1914. szeptember 20-án jelentette be a plébános az iskolaszék ülésén, hogy az új épület elkészült. Ugyanakkor olvasta fel a főszolgabíró átiratát is, amely szerint a belügyminiszter rendelete éltelmében át kell adni hadikórház céljára. Az iskolaszék nem tehetett mást, mint „egyhangú határozattal és a legnagyobb készséggel átengedi."

10 Egy napig sem volt tanítás a frissen elkészült épületben, amelynek megvalósításáért olyan sokat áldoztak. A korábban használt tantermek közül csak a volt izraelita iskola maradt tanításra alkalmas állapotban, gyorsan kellett tehát találni még két szükségtantermet. Végül sikerült bérelni egy akkor éppen használaton kívüli asztalosműhely, és az ipartestület egyik helyiségét. „Az ideiglenes iskolákhoz két mozgatható klozet átszállítását határoztak el."

11 A háborús helyzet minden téren nehezítette a lakosság életét, s az iskola építésére kivetett adó részletei egyre nehezebben folytak be. A plébános 1916-ban már a főszolgabíróhoz fordult segítségért.

12 Az év végén a vállalkozó annyira szorította az iskolaszéket, hogy az úgy döntött: peres útra tereli 249