Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - A pacsai plébánia története

maximlámpát vásároltak. A belső díszítés 1936-ban nyerte el mai formáját. Stein Viktor festő és Jász Faragó Sándor festőművész elkészítette az addig fehérre meszelt mennyezet boltozatára a mai is látható freskókat. A képek a következő jeleneteket ábrázolják: Jézus megáldja a gyermekeket; Szent Imre szüzességi fogadalma; Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának; Szent Erzsébet betegeket látogat. Ezzel egy időben Pintér Sándor festőművész restaurálta a Szent György-képet.

31 1939-ben a szentély és az első padsor közötti hajórész kőburkolatát fapadlóval fedték be; istentiszteleteken itt kaptak helyet az iskolás gyermekek. Kovács Imre plébános életének utolsó évében, 1941-ben a régi, hatalmas főoltárt egy új, kis méretű márványoltárral cseréltette ki. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvben gyakran szerepel a plébánia könyvtára, amely 1941-ben 125 kötetből állt. A vallásos kiadványok mellett megtalálhatók benne a magyar és világirodalom klasszikus alkotásai is, így Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Goethe, Schiller és Byron művei.

32 1943-ban még szerepelt a jelentésekben az Oltáregylet, a Rózsafüzér Társulat, a Jézus Szíve Társulat, a Mária-kongregáció és a Szívgárda. Tagságuk zömmel nőkből állt. E társulatok a háború utolsó évében elsorvadtak.

33 1943-ban a plébános az alábbiakat jelentette a püspökségnek: a hívők száma ' 2.348 fő a katolikus családok száma 494 fő a vasárnapi miséket látogatók száma 1.000-1.500 fő a katolikus leventék száma 178 fő (100%) a leventelányok száma 24 fő a jótékony egyesületek a száma 3 fő a hadigondozott családok száma 8 fő a frontra küldött csomagok száma 20 fő

34 1944-ben a helyzet rosszabbodása ellenére sor került a bérmálásra: 346 hívő járult Mindszenty József elé. Május 9-én megjelent a faluban a Magyar Királyi hadianyaggyár képviselője, és leszereltette a 150 kg súlyú középső harangot. Helye azóta is üres. A háború végére a hitélet feltételei folyamatosan romlottak. Bárdos József plébános az alábbiakat jegyezte fel erről az időszakról: „elviszik a férfiakat, karácsonyra alig marad belőlük. Az iskolában kórház."

35 1945. április l-jén az oroszok bevonultak a faluba, s ezzel a plébánia történetében is új szakasz kezdődött. Az új korszak a plébániai irattár hiányosságai miatt hitelesen nem dolgozható fel. 234