Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)
Mészáros Ferenc: A község neve - A pacsai plébánia története
A Tanácsköztársaság idején nagy szükség volt Juk Béla plébános határozottságára. 1919. május 11-én összehívta előbb a pacsai, majd a tüttösi híveket, és közölte velük, hogy „a tanácsköztársaság elválasztotta az egyházat az államtól, ami azt jelenti, hogy az egyház az államtól semmilyen támogatásban nem részesül", 21 ezért kiadásait ezután saját híveinek kell fedezniük. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a megjelent hívek egy emberként a plébános mellé álltak, és mindkét faluban megalakult a hitközség. A hitoktatás tárgyában a falusi tanács rendkívül rugalmas magatartást tanúsított. Átiratában kijelentette: nemcsak megengedi, hanem kívánja is, hogy a község lelkészei - a tanórán kívül -, tanítsák a hittant. Mivel megítélésük szerint a faluban erre más alkalmas hely nincs, az továbbra is az iskolában történjék. Az anyakönyveket sem vitték el a plébániáról, azzal az indokkal, hogy a hivatalban helyszűke van, s különben is, azok eddigi helyükön bármikor megtalálhatók. Meghagyták a plébánia birtokait is; úgy nyilatkoztak, hogy nekik pap kell, de más módon eltartani nem tudják. 22 A falusi tanács elnöke ekkor Landi Ferenc tanító volt. Az 1919-es év fontos szervezeti változást is hozott: Felsőrajk és Pötréte önálló plébániát alapított. 23 A háborús éveket a templom állaga is megsínylette, csak a legszükségesebb karbantartási munkálatokat tudták elvégezni. 1922-ben egyszerre sürgős lett mindent pótolni, mert hosszú idő után először bérmálásra került sor a faluban. Most sem volt azonban elegendő pénz, ezért az iskolaszék különös ötlettel állt elő. Azt javasolták, hogy aki szerencsésen hazatért a háborúból, az hálából végezzen vagy végeztessen el valamilyen munkát (például csináltasson meg egy ablakot), s akinek hozzátartozója hősi halált halt, az esetleg egy szoborral vagy más tárggyal áldozhatna emlékének. A felhívás csekély eredménnyel járt, ezért újra megvizsgálták az iskola, a plébánia és a templom állapotát. A legfontosabb feladatokat 14 pontban foglalták össze, de amikor a költségeket is felmérték, kiderült, hogy kevés a pénz, így csak a legégetőbb munkákat végeztették el. így került sor a külső ajtók és az ablakkeretek kívülről is látható részének, valamint a járdának a felújítására. A bérmálásra gyönyörűen feldíszített és a lehetőségek szerint felújított templomban került sor. Rótt Nándor veszprémi püspök 423 főt részesített a bérmálás szentségében. 24 1923-tól folyamatosan érkeztek az adományok a templom felújítására, és egyre több iparos vállalt ingyen munkát. A hitközség ekkor már gondolhatott a belső rend helyreállítására is. Nehezen, de megszületett a döntés, hogy szerzett jog alapján senkit nem illet meg ülőhely. Egyetlen komoly megkötés volt: a férfiak számára kijelölt helyre nők nem ülhetnek. A tüttösiek az ülőhelyek egyharmadára tarthattak igényt. Ajánlásképpen fogalmazták meg, hogy a fiatalok csak akkor üljenek le, ha van üres hely, de fel231
