Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Kvassay Judit: Pacsa története a római kortól a középkor végéig a régészeti leletek tükrében - Római kor (1–5. század)

KVASSAY JUDIT: Pacsa története a római kortól a középkor végéig a régészeti leletek tükrében Római kor (1-5. század) A Dunántúl az időszámításunk szerinti 1. század közepére Pannónia néven a római birodalom provinciája (tartománya) lett. A központi területek mintájára itt is megszervezték a határvédelmet, a közigazgatást, városokat alapítottak, a közlekedés és a kereskedelem lebonyolítására utakat építettek. A lakosság élelmiszerrel való ellátásáról a kisebb, falusias jellegű települések és a földbirtokokon kialakított villagazdaságok (kőből vagy téglából emelt épületegyüttes, amely egyaránt szolgált a tulajdonos lakhelyéül, valamint a mezőgazdasági termények feldolgozó- és tárlóhelyéül) gondoskodtak, meghonosítva a fejlett római földművelés, valamint szőlő- és kertgazdálkodás eredményeit. A településeken működő műhelyekben (pl. fazekas, téglavető, bronz- és üvegműves) készültek a használati eszközök, de az élénk kereskedelem révén a birodalomban készült luxuscikkek is eljutottak Pannoniába. Egyszóval, a római hódítással kultúrájuk és civilizációjuk minden vívmánya megjelent a tartományban. A rómaiak megtelepedésének nyomai Zala megye egész területén számos helyen megtalálhatók. A korszak két legjelentősebb települése megyénkben a Zala-folyó mellett jött létre: Salla város (a mai Zalalövő belterületén) és egy erődített telep (a Keszthely határában fekvő Fenékpuszta területén). Salla az ősi kereskedelmi útvonal, az úgynevezett Borostyánút zalai átkelőhelye mellett feküdt. A folyón való átkelést biztosító híd ugyanott állt, ahol a mai. Pannónia tartomány megszállásának idején, Tiberius császár uralkodása alatt (i.sz. 14-37) katonai tábort létesítettek az átkelőhely északi oldalán. A tábor körül mesteremberek, kereskedők telepedtek le, és rövidesen virágzó település alakult ki, amely a katonai tábor megszűnése (1. század vége) után is tovább erősödött olyannyira, hogy i.sz. 124-ben Hadrianus császár városi rangra emelte. A 2. század hetvenes éveiben Pannoniára törő germán törzsek Sallát is elpusztították, több mint száz év múlva, a 4. század elején népesült be újra a város területe. Az akkor emelt jelentős kőépületek, valamint a bazaltkővel burkolt Borostyánút feltárt részletei a Zalalövő központjában kialakított romkertben tekinthetők meg. Az 5. század elején, amikor a 21