Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - A második világháború kitörésétől a pacsai járás megszűnéséig (1935–1950) - A község története 1945. április 1-jétől 1950. május 30-ig

A község története 1945. április l-jétől 1950. május 30-ig A

II. világháború Pacsa számára 1945. április l-jén ért véget. Ezen a napon érkezett meg az orosz csapatok előőrse, amelyet a legyőzöttől elvárható tisztelettel és a jó bánásmód reményében fogadott a falu határában a körorvos és a plébános, néhány bátor lakos kíséretében. Tolmácsuk hadifogságban tanulta meg az orosz nyelvet. A megszállók gyorsan berendezkedtek. Hazaparancsolták a szőlőhegyről az oda menekült lakosságot, majd jelentős helyőrséget hagyva maguk után, folytatták a németek üldözését. Az emberek félelme lassanként oldódott, de bizalmatlanság és tanácstalanság hatalmasodott el rajtuk. A lakosok rájöttek, hogy mennyire hiányzik a sokat szidott hivatal, mely nélkül elképzelhetetlen volt az élet megindulása, hiszen valakinek meg kellett szerveznie a falu életét. A főszolgabíró csak április 13-án vette át ismét a tisztét, és kinevezte Kovács Zsigmondot segédjegyzőnek. Ő az első naptól kezdve nagy lelkesedéssel látott munkához, és döntő szerepe volt abban, hogy Pacsán a környező községekénél sokkal hamarabb visszatért az élet a rendes kerékvágásba. Jó helyzetfelismerése, rendkívüli alapossága és hivatalnoki alázata közéleti tisztességgel párosult. A falu nagyon sokat köszönhet neki. Gondosan elkészített jelentései kitűnő forrásul is szolgálnak a kutatók számára.

1 1945. április 20-án már azt jelentette a jegyző, hogy a 600-as rendeletet végrehajtották, a földreform befejeződött, s az új tulajdonosok megkapták a birtoklevelet: 122 gazda összesen 480 hold földhöz jutott.

2 A jegyrendszer megszűnése komoly gondot okozott a közellátásban, különösen a kenyérhiány volt nagy. Közben sorra alakultak a politikai pártok, de egyelőre még kevés beleszólásuk volt a község életébe. Mindenki nagyobb jelentőséget tulajdonított annak, hogy a megszűnt csendőrség helyett létrehozták a rendőrséget. A 14 fős őrshöz tartozott Felsőrajk, Alsórajk, Zalaszentmihály, Zalaigrice, Vöm, Nemesszer és Szentpéterúr. Felvettek két csendőrtiszthelyettest, akiket teljesen megbízhatónak tartottak. Júniusban 28 fős létszámmal (benne egy női alkalmazottal) már megalakult a járási rendőrkapitányság.

3 A tárgyi feltételek csak lassanként tudták biztosítani, mert a csendőrség felszerelési tárgyait és a honvédségi ágyakat „a pacsai orosz parancsnokság a nyár folyamán igénybe vette, és elköltözéskor mind elméltatta."

4 Még a nyár folyamán megalakult a pénzügyőri szakasz; ezzel a közigazgatási gépezet legfontosabb elemei ismét működtek. Már azzal is törődhettek, hogy összegyűjtsék a határban talált elhagyott 208