Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)
Mészáros Ferenc: A község neve - Válság és felemelkedés (1929–1939) - Nehéz idők (1929–1933)
Válság és felemelkedés (1929-1939) Nehéz idők (1929-1933) A 20-as évek végére világszerte egyre nagyobb lett a különbség a megtermelt áruk és a fizetőképes kereslet között, és eladatlan készletek halmozódtak föl az iparban és a mezőgazdaságban. Túltermelési válság alakult ki, amely hazánkat is egyre súlyosabban érintette; előbb a mezőgazdaságot, majd a termelőeszközöket gyártó ipari ágazatokat, s ezen keresztül a lakosság minden rétegét sújtotta. A falusi lakosság elsősorban azért került nehéz helyzetbe, mert a mezőgazdasági termékek ára hirtelen lezuhant, fizetési kötelezettségei azonban nem változtak. Az állam minden eszközzel igyekezett behajtani az adót, gyakoriak voltak a végrehajtások, ami viszont tovább fokozta a lakosság létbizonytalanságát. Ezt jelzi a főszolgabíró kétségbeesett levele, melyet a főispánhoz küldött. Azt panaszolta, hogy „hivatali tekintélyét kockáztatja, mert az árverést szenvedő fél olyan lelki állapotban van, hogy szavait nem válogatja meg, hanem az elöljáró hatósági közeggel szemben sértő kifejezéseket használ. Különösen az asszonyok, akik hangosan szitkozódnak." 1 A főszolgabíró úgy vélte, hogy az árverés megindításával ő megtette a kötelességét. A karhatalom úgyis mindig a parancsnoka utasítására cselekszik, a végrehajtás nehéz munkája pedig mindenkor ellenszenves volt és az is marad a lakosság körében. A társadalom egyes rétegei különböző módon vészelték át a válság éveit. Legnehezebb helyzetbe a mezőgazdasági termelők, elsősorban a kis-és törpebirtokosok kerültek, akik korábban is a létminimum határán éltek. Valamivel jobb volt a mezőgazdasági munkára szerződött alkalmazottak túlélési lehetősége. Ha csak a foglalkoztatás szempontjából vizsgáljuk őket, szinte megnyugtatónak tűnik a helyzetük, különösen akkor, ha összevetjük a járás egészének adataival. Pacsán elhelyezkedett 126 férfi az összes munkásnak 98,4%-a 74 nő az összes munkásnak 98,6%-a A járásban elhelyezkedett 689 férfi az összes munkásnak 52,3%-a 485 nő az összes munkásnak 70,3%-a 151
