Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914–1929) - A község közigazgatásának szervezete és működése a 20. század első felében

a) szegény sorsúak 2 pengő b) iparosok, kisbirtokosok 5 pengő c) vagyonosabb iparosok, kereskedők, 10 pengő kisebb üzemmel rendelkezők, értelmiségiek d) nagybirtokosok, nagyobb gyárak tulajdonosai 100 pengő

1 A szabályzat készítőinek rugalmasságát jelzi, hogy értelmes kiskaput hagytak. Ha olyan egyén telepedett le, akinek „kiváló társadalmi állása és hazafisága a község díszére válik",

2 azt a képviselőtestület mentesíthette a fizetés alól. Természetesen nem fizettek azok sem, akik hivatali állásuknál fogva kerültek a községbe. A szabályzat legnagyobb része a képviselőtestülettel foglalkozik, pontosan meghatározva annak hatáskörét és ügyrendjét. Létszáma 26 fő volt. Ennek fele, 13 fő, választás útján került be, mégpedig 10 az akkor I. kerületnek nevezett Pacsárol és 3 a II. kerületből, azaz Tüttösből. Rajtuk kívül a testület tagja volt még közgyűlés elnökeként a községi bíró, valamint a helyettes bíró, a községi főjegyző, az adóügyi jegyző, 6 esküdt, a közgyám és a körorvos. A testület többi tagja minden évben a legtöbb adót fizető 13 lakos volt, őket nevezték viriliseknek. A falu prominens személyiségei közül a plébános és a tanító nem volt eleve tagja a testületnek; a plébános bekerült egyszer a legtöbb adót fizetők közé, a tanító azonban soha. Az így összeállt testület joga volt, hogy a közigazgatás irányítóit, azaz a főjegyzőt, az adóügyi jegyzőt, a községi írnokot és a közgyámot megválaszsza, de bizonyos törvény szabta korlátok között a körorvos és a szülésznő személyébe is volt beleszólása. A többi közigazgatási alkalmazottról a megválasztott személyek gondoskodtak. A képviselőtestület tevékenysége a lakosság életének minden területét érintette. Többek között az alábbi feladatokat végezte: • őrködött a község vagyona fölött • megállapította a költségvetést • gondoskodott a községi és közdűlő utak karbantartásáról, valamint az utcák világításáról • lehetőség szerint támogatta a felekezeti iskolákat (lásd az Iskola с fejezetetben) • felügyelt a közrendre és a közbiztonságra • gondoskodott a közadók behajtásáról, s szükség esetén pótadót vetett ki • gyámhatósági feladatokat látott el • döntött a község esetleges hitelfelvétele ügyében Mindézen feladatok gyakorlati végrehajtója az apparátus volt, a testület elé ritkán kerültek kisebb ügyek, jobbára a község egészét érintő kérdésekkel 148