Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914–1929) - A Levente Egyesület megalakulása és működése a 20-as évektől

21 A1.4770./1Ű1925. 27 КТЖУ 1925. május 22 КТЖУ 1926. március 28 Fszb. kig. 3119./1926. 23 Közigazgatási útmutató 1925. 29 Fszb. kig. 1569./1929. 24 Fszb. kig. 1915./1925. 30 Fszb. kig. szám nélkül 1929. 25 КТЖУ 1925. augusztus 31 Népszámlálás 1930. 26 Fszb. kig. kl90./l925. A Levente Egyesület megalakulás és működés a 20-as évektől Az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke értelmében Magyarországon megszűnt az általános hadkötelezettség, és az önkéntesekből toborozható hadsereg létszáma sem haladhatta meg a 35.000 főt. Ennek ellensúlyozására a kormány 1921-ben létrehozta a leventemozgalmat, hogy így biztosítsa az ifjúság katonai előképzését. Minden leventeköteles korú fiatal férfinak részt kellett vennie a hetenként tartott foglalkozásokon. A szervezet kialakításának kötelezettsége nem jutott el azonnal minden településre. A pacsai főszolgabíró a főispán 31643/ni 1923. számú utasításából értesült, hogy a járásban meg kell szerveznie a leventemozgalmat. A leirat szerint „a levente egyesület első czélja lenne, hogy minden községnek legyen fegyelmezett és szervezett önkéntes ifjúsági tűzoltó egyesülete".

1 A képzésben minden 15-21 éves férfi köteles volt részt venni. Az alispáni leiratot a főszolgabíró 1924-ben iktatta, de elég sok időt töltött el a szervezéssel, mert a pacsai körjegyző csak 1925-ben jelentette, hogy április 19-én megalakult a „Levente Egylet". A gyakorlások időpontját vasárnap délutánban határozták meg, az oktatók pedig egyelőre hazafias kötelességből végezték feladatukat.

2 Az ünnepélyes alakuló ülésen megjelent a főszolgabíró mint elnök, Landi Ferenc tanító és még 24 meghívott. A főszolgabíró az egész ceremóniából csak az üdvözlést vállalta, az érdemi munkát az írnokra bízta. Ő ismertette az alapszabályt; azt mindenki tudomásul vette, változtatni nem lehetett rajta, meg kellett egyeznie az országosan kiadott szabvánnyal. Ezután megválasztották a vezérkart: az elnök Török Gyula főjegyző, az alelnök Bukvich Árpád írnok, a pénztáros Papp Zsigmond, az ellenőr Landi Ferenc főtanító, a jegyző Román János lett. Még ezen az ülésen megválasztották az öt ifjúsági oktatót.

3 Nagy szükség is volt ilyen sok oktatóra, mert a testgyakorlásra kötelezett ifjak, tehát az 1905-1910 között születettek száma 116 volt, közülük 9 fő izraelita.

4 A foglalkozások nem arattak osztatlan sikert. A jegyző hamarosan azt jelentette, hogy 40 fő igazolatlanul nem jelent meg.

5 Nem is csoda, hiszen a 143