Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914–1929) - A gazdasági és politikai helyzet megszilárdulásának időszaka (1923–1929)

természetbeni juttatás formájában, vagy legalább a búza mindenkori árában kifejezve megkapni. A jegyző segélyként 10 q, a bíró fizetésemelésként 8 q, a közgyám 50 kg, az elöljárók szintén 50-50 kg búza árának megfelelő összeget kaptak. Az éjjeliőr más mércével mért: ő egy pár csizma árát kérte, amely akkor 180.000 korona volt.

13 A 20-as évek közepén még 28 hadirokkantat tartottak nyilván a faluban. Sorsukat alkalmanként kiutalt segélyekkel kívánták enyhíteni. A község népessége folyamatosan gyarapodott, részben a természetes szaporulat, részben beköltözések következtében. Az utóbbival különösen vigyáztak, a község élt a szabályrendeletében megfogalmazott lehetőségével. (Lásd A község közigazgatásának szervezete és működése a 20. század első felében fejezetben) 1924-ben a körjegyző még azt jelenthette a főszolgabírónak, hogy „a körjegyzőség területén kóbor cigányok nincsenek."

14 A hivatal a napi feladatokon túl gyakran volt kénytelen számára kellemetlen ügyekkel is foglalkozni. Megtörtént, hogy a közigazgatás második emberét, a segédjegyzőt kellett felelősségre vonni „hivatali hanyagságért és szeszes italok mérték nélküli élvezetéért".

15 Kiderült, hogy erősen ittas állapotban kóborolt a faluba, és bezörgetett többek között a plébániára és a csendőrségre is. 3.000 koronára büntették, és közölték vele, hogy amennyiben az eset megismétlődik, elbocsátják. A csendőrök sem mindig tanúsítottak mintaszerű magatartást: előfordult, hogy Kasztl Jakab vendéglőjében a hajnah 4 óráig engedélyezett bált duhaj mulatozással kívánták folytatni. A jegyző vette a bátorságot, hogy rendet teremtsen, le akarta állítani a zenét, mire a csendőrök megfenyegették, így jobbnak látta, ha távozik. El is ment, de csak a csendőrparancsnokhoz, aki aztán érvényt szerzett a zárórának.

16 Más esetben a csendőrjárőr ellenőrizte a zárórát, és meglepődve tapasztalta, hogy a kocsmáros a mulatozó vendégek között illegette magát, ami nem is lett volna baj, de egy őrvezető jelű katonai zubbonyt viselt, vendégei nagy derültségére. A csendőrök erőteljesen figyelmeztették, de csak nagy nehezen sikerült vele levettetni a ritka ruhadarabot. Azzal védekezett, hogy éppen húshagyó kedd van, és ő így akarta a vendégeit jobb kedvre deríteni, s a zubbony különben is a sajátja. A csendőrök nem fogadták el a magyarázatot, és feljelentés készült az esetről, de a főszolgabíró felmentette a vidám kocsmárost.

17 1924-ben nyílt meg a falu legrangosabb vendéglője. Újláb András bejelentette, hogy kocsmának alkalmas épületet készített, és italmérési engedélyt kér rá. Az új szórakozóhely a Fő utcán, a hármas útkereszteződés közelében épült fel. Nagytermében egyszerre 80-100 ember is szórakozhatott. A képvi137